A megújuló műanyagok hatalmas kiaknázatlan lehetőséget jelentenek

ebben az évben a klímaválságról és az emberi fejlődés környezetre gyakorolt hatásáról szóló hírek világszerte címlaphírekké váltak—a Green New Deal-től kezdve Greta Thunbergig, valamint a kihalási Lázadásig Európában és a világ többi részén. Miután éveket töltött másodlagos kérdésként, a közelgő éghajlati bontás elsöprő sürgősségét végül válságnak tekintik a polgárok szerte a világon, fontossági szempontból feldobva a napirendet.

az egyik legaggasztóbb kérdés a műanyagok problémája és azok hatása a bolygóra, különösen az óceánjainkra. A szakértők becslése szerint évente 12,7 millió tonna műanyag kerül óceánjainkba—ez percenként egy teljes szemeteskocsi felel meg. 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal, és ez nem jelenti azt, hogy az olyan óriások, mint Kína és India növelnék műanyag felhasználásukat. Még az úgynevezett biológiailag lebomló műanyag is évekbe telhet, hogy lebomlik – a modern élet azonban óriási mértékben függ az anyagtól. Teljesen egyszerűen nem lehet megszabadulni tőle, mert néhány kezelhetetlen kompromisszummal járna-még a műanyag csomagolások csökkentése a papír javára is elfogadhatatlanul magas erdőirtási költségekkel jár.

ezek kihívást jelentő kérdések a mérnökök, a gyártók és az iparban dolgozók számára, mivel az ágazat számos szervezete a körforgásos gazdaság megközelítését fontolgatja—a hulladék és a szennyezés megtervezése, a termékek és anyagok használata, valamint a természetes rendszerek regenerálása.

mivel ez a tendencia egyre nagyobb ütemben halad, több beruházásra lesz szükség a zöld R&D és az anyaginnováció területén, ha azt akarjuk, hogy a műanyagok felhasználása minimálisra csökkenjen—valamint a műanyagok teljes újrafelhasználása vagy újrahasznosítása az ökoszisztémába.

új műanyaggazdaság

a műanyagok körforgásos gazdasága kulcsfontosságú része annak, amit az Ellen MacArthur Alapítvány “új műanyag gazdaságnak” (NPE) nevezett. Az NPE egy olyan világot képzel el, ahol többek között minden problémás vagy felesleges műanyagfelhasználást kiküszöbölnek, a termékeket lehetőség szerint újrafelhasználásra tervezték, és minden olyan műanyagot, amelyet nem használnak fel újra, újrahasznosítanak vagy komposztálnak. A probléma vállalására való hajlandóság a vállalatok körében van: az olyan ipari óriások, mint az Unilever, a Nestlé és a PepsiCo mind elkötelezték magukat a körforgásos gazdaság felé a műanyag csomagolások tekintetében, míg számos nagy kiskereskedő bejelentette, hogy radikálisan csökkenti a felhasznált műanyagok mennyiségét, beleértve a Walmartot és az Aldi-t. Bár ezeknek a vállalatoknak az ambícióinak ösztönözniük kell minket, még mindig sok technikai probléma van, amelyet még meg kell oldani.

az egyik fő akadály az, hogy jelenlegi formájukban sokféle műanyag nem használható fel újra, sem újrahasznosítható polimereik szerkezetének köszönhetően. Míg egyes műanyagok esetében kiváló újrahasznosítási programok vannak—például a polietilén-tereftalát, amelyet sok műanyag palack gyártásához használnak, újrahasznosítható és szőnyegként vagy poggyászként újrahasznosítható. De a legtöbb lényegében csak egyszer használatos termékként valósítható meg, mint például a polipropilén, vagy nehezen újrahasznosítható, mint például a PVC. Az iparnak vagy meg kell találnia a meglévő műanyagtípusok újrafelhasználásának vagy újrahasznosításának módját, vagy olyan új anyagokkal kell előállnia, amelyek jobban megfelelnek a körforgásos gazdaságnak, mint a jelenlegi lehetőségek – a kutatás és fejlesztés innovációja kritikus fontosságú lesz.

már folyamatban van az olyan vállalatok révén , mint az Agilyx, amely képes volt cseppfolyósítani és teljesen újrahasznosítani a polisztirolt, egy különösen problémás műanyagot. Az ilyen” szélsőséges ” újrahasznosítással kapcsolatos innovációk azonban csak akkor lesznek hasznosak a kihívás kezelésében, ha azokat az egész iparágra kiterjedően fel lehet méretezni és végre lehet hajtani. Ahhoz, hogy továbbra is valós haladást érjünk el minden ágazatban, a zöld R&D-be fektetett összeg fokozatos megváltoztatására van szükség. Már látjuk az új, csodaanyagokba, például a borofénbe történő beruházás hatását—amely az érzékelők, Az akkumulátorok és a katalitikus kémia fejlesztését ígéri. A cél az, hogy a kutatók elegendő adattal rendelkezzenek, hogy hasonló transzformációs eredményeket láthassunk a műanyagok területén.

körkörös megoldás

az iparban dolgozók számára jó hír, hogy az ilyen kutatások rendkívül nyereségesek is lehetnek, a MacArthur Alapítvány becslése szerint a jelenleg újrahasznosítatlan műanyag 86% – ának újrahasznosításával kapcsolatos megoldások akár 120 milliárd dollárt is elérhetnek. Valójában, ha akár egy ipari óriás—mondjuk az Amazon vagy az Alibaba—fenntarthatóbb modellre változtatja a csomagolás megközelítését, az érintett puszta mennyiség szinte egyik napról a másikra egész iparágakat szülne. Az előretekintő szervezetek számára a környezetvédelem rendkívül jövedelmező lehet. Azonban, ha elfogadjuk a környezetvédelmet és befektetünk az R&D-be, akkor elkerülhetetlenül látni fogjuk az előállított adatok mennyiségének egyező fellendülését. Az adatáradat elkerülése és annak biztosítása érdekében, hogy az R&D insights kézzelfogható eredményekkel rendelkezzen, az iparnak tovább kell fektetnie az adatok pontos rögzítésének, reprodukálásának és harmonizálásának módszereibe.

a kihívás egyértelmű—a jelenlegi gazdasági modellünk nem működik. Magunknak és a bolygónak, amelyen élünk, erkölcsi, környezeti és gazdasági kötelességünk, hogy a lehető leggyorsabban elmozduljunk egy körforgóbb műanyag gazdaság felé. Ugyanakkor, figyelembe véve, hogy a műanyag mennyire integrálódott a modern életbe, irreális elképzelni, hogy teljesen eldobjuk. Nem csak a fenntarthatatlan polimerek elutasításáról van szó, hanem jobb, zöldebb pótlásokról is. A zöld R&D beruházással a műanyagot gazdaságunk fenntartható részévé tehetjük, amelyet felhasználunk és újrafelhasználunk anélkül, hogy károsítanánk a bolygó ökoszisztémáit. Kutatóinknak megvan az eszük és a tehetségük; egyszerűen rajtunk múlik, hogy támogatjuk-e őket az erőforrásokkal.

Phoebe McMellon az olaj & gáz szegmens igazgatója az Elsevier-nél, amely egy globális információelemzési üzletág, amely a tudományra és az egészségügyre szakosodott.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.