szemünk lehetővé teszi számunkra, hogy vizualizáljuk a körülöttünk lévő világot. Ezt úgy teszik, hogy a fényhullámokat idegi jelekké alakítják, hogy az agyunk feldolgozza őket.
maga a szem gömb alakú, amely vízszintesen hosszúkás, szemben azzal, hogy tökéletesen kerek, és csak a szem elülső egyhatoda látható. A szem többi része a koponya pályáján vagy szemhüvelyén található.
most a szem három rétegből áll: a legkülső rostos réteg, a középső érréteg és a belső idegréteg.
a külső rostos réteg két fő struktúrát tartalmaz: a sclera és a szaruhártya.
a külső réteg nagy részét a sclera alkotja, és a szem fehér része. Olyan, mint egy kemény, rostos burkolat, amely megvédi a szem finomabb struktúráit, és rögzítési pontként is szolgál a külső szemizmok számára.
a sclera olyan, mint egy fal, amely a szem köré épül, amelynek csak egy apró nyílása van hátul, hogy átengedje a látóideget.
amint a sclera megközelíti a szem elülső részét, eléri a szaruhártya limbus néven ismert átmeneti pontot, ahol szaruhártyává válik.
maga a szaruhártya egy átlátszó, kupola alakú tiszta réteg, amely lefedi az íriszt és a pupillát. Lehetővé teszi a fény bejutását a szembe, ívelt alakja pedig elősegíti a fény fókuszálását a szem hátsó részén lévő retinára.
a szaruhártya perifériáján rétegzett laphámsejtek vannak, amelyek folyamatosan megosztják és regenerálják a szaruhártyát, és segítenek a szaruhártya sérülése vagy kopása után gyógyulni.
a szaruhártya nem tartalmaz ereket, ezért az immunsejtek nem férhetnek hozzá a szaruhártyához. Ennek eredményeként ez egyike azon kevés testrészeknek, amelyeket “immunválasznak” tartanak, mivel átültethető az immunválasz és a szerv kilökődésének félelme nélkül.
a rostos rétegből befelé haladva a szem következő rétege a középső vaszkuláris réteg, amelyet uvea-nak is neveznek.
Ezen a rétegen belüli struktúrák közé tartozik az írisz, a pupilla, a choroid és a ciliáris test.
az “írisz” szó egy görög szóból származik, ami “szivárványt” jelent, és ennek van értelme, mivel az írisz az, amit a szem színes részének gondolunk.
a szem színét az íriszben lévő melanin mennyisége határozza meg.
a magas melanin koncentrációjú embereknek sötétbarna a szemük, a közepes mennyiségűeknek zöld a szemük, az alacsony melanin koncentrációjú embereknek pedig kék a szemük.
az írisz a szaruhártya mögött helyezkedik el, és két különböző izomcsoportból áll: a sphincter pupillae izom, amelyet néha körkörös izomnak is neveznek, valamint a dilator pupillae izom, más néven radiális izom. Ezek az izmok segítenek szabályozni a a pupilla mérete, amely a központi nyílás az írisz közepén.
a sphincter pupillae izom apró körként veszi körül az íriszt, erős fényben ez az izom megfeszül a pupilla nyílása körül, csökkentve a pupilla méretét. Amikor sötét van, a dilator pupillae izom sugárirányban vagy kifelé húzza az íriszt a pupillából, ami növeli a pupilla nyílásának átmérőjét, lehetővé téve több fény bejutását a szembe.
miután a fény áthalad a szaruhártyán és az írisz pupilla nyílásán, eléri a kétkomponensű átlátszó szerkezetet, az úgynevezett lencsét, amely a hátsó kamrának nevezett térben helyezkedik el.
a bikonvex azt jelenti, hogy a lencse mindkét oldalán ívelt.
maga a lencse meghajolhat, lehetővé téve, hogy laposabbá vagy kerekebbé váljon, ez pedig meghajolja a szembe jutó fényt.
a ciliáris testnek nevezett struktúra szabályozza, hogy a lencse milyen mértékben válik laposabbá vagy kerekebbé.
a ciliáris test magában foglalja a ciliáris izomot és a ciliáris izomból származó apró vetületeket, amelyeket ciliáris folyamatoknak neveznek.
a ciliáris folyamatok a felfüggesztő szalagokhoz kapcsolódnak, amelyek közvetlenül a lencséhez kapcsolódnak, és a lencsét az írisz mögött tartják, valamint segítik az alak megváltoztatását.
amikor a ciliáris izmok ellazulnak, a ciliáris folyamatok úgy húzzák meg a felfüggesztő szalagokat, mint egy feszes kötél, ami a lencsét laposabbá teszi.
végül az érrendszer utolsó szerkezete a choroid nevű membrán, amely tele van olyan erekkel, amelyek tápanyagokat szolgáltatnak a szem nagy részének.