klinikai vizsgálatok
klinikai vizsgálatok relapszusos-remittáló SM-ben
Interferon béta sclerosis multiplex vizsgálati csoport
ebben a klinikai vizsgálatban 372, relapszusos-remittáló SM-ben szenvedő beteg kapott Betaseront 1,6 millió NE vagy 8 millió NE dózisban, vagy placebót (olyan kezelést, amely nem tartalmaz aktív gyógyszert) 2 évig. A placebóhoz képest a Betaseron körülbelül 30% – kal csökkentette az éves támadási arányt.1 a Betaseron mágneses rezonancia képalkotással (MRI) mérve 80% – kal csökkentette a betegség aktivitását a placebóhoz képest.2 az MRI egy hatékony eszköz, amely képeket nyújt az agyról, a gerincvelőről vagy a test más területeiről. Az SM-ben gyakran használják a gyulladásos területek azonosítására.
klinikai vizsgálatok szekunder-progresszív SM-ben
Európai vizsgálat szekunder-progresszív SM-ben ebben a vizsgálatban 718, szekunder-progresszív SM-ben szenvedő ember kapott Betaseront vagy placebót legfeljebb 3 évig. A placebóhoz képest a Betaseron 9-12 hónapig késleltette a fogyatékosság progresszióját. A Betaseron szintén 31% – kal csökkentette a támadási arányt.3 egy másik elemzésben az MRI vizsgálatok azt mutatták, hogy a Betaseron csökkentette az új léziók számát a placebóhoz képest.4
a vizsgálat végső analízise (átlagosan 35 hónapos követés) megerősítette a Betaseron előnyeit a placebóval szemben a progresszió és a relapszusok tekintetében.5
észak-amerikai tanulmány másodlagos progresszív SM
Az észak-amerikai vizsgálatban Betaseron részt 939 egyének másodlagos progresszív SM. Ebben a vizsgálatban a Betaseron-kezelés nem mutatott szignifikáns különbséget a progresszióig eltelt időben a placebóhoz képest, bár a relapszusok és az MRI agyi léziók javultak.6
klinikai vizsgálatok: egyetlen esemény szuggesztív MS
haszon vizsgálat: Betaferon újonnan kialakuló sclerosis multiplexben kezdeti kezelésre
Ez a vizsgálat azt vizsgálta, hogy a Betaseron csökkentheti-e a klinikailag határozott SM-re való átalakulást azoknál az embereknél, akiknél az SM-re utaló első klinikai esemény (a látóideget, az agytörzset/a kisagyat vagy a gerincvelőt érintő esemény) és legalább két klinikailag csendes agyi elváltozás volt az MRI-n. Összesen 468-at kezeltek Betaseronnal vagy placebóval legfeljebb 2 évig. A klinikailag határozott SM kialakulásának valószínűsége 2 év alatt 45% volt a placebo mellett, szemben a Betaseron 28% – ával, az abszolút kockázat 17% – kal, a relatív kockázat 38% – kal csökkent.7