Toledo Református Teológiai konferencia
27 április 2002
hogyan lehet egy növekvő egyház? Az egyik prominens evangélikus magazin nemrégiben megjelent számában szereplő hirdetések szerint, az egyházak növekedhetnek, ha részt vesznek egy szemináriumon az egyházi vezetők hatékony képzéséről a helyi egyházban; új vasárnapi iskolai irodalom megrendelésével; elektromos kommunikációs felszerelés vásárlásával egy alabamai üzletből; a megfelelő tanulmányi Biblia vagy keresztény könyv kiválasztásával, a megfelelő főiskola vagy szeminárium. Az egyik kiemelkedő szeminárium, ha beiratkozik, azt állítja, hogy “felhatalmazza Önt arra, hogy világváltó legyen.”
Az Egyház növekedése ma nagy üzlet. Sokan, a hanyatló felekezetű bürokratáktól kezdve a vallás szociológusain át a komoly fiatal evangélikus lelkipásztorokig, szeretnék tudni, milyen egy növekvő egyház, és hogyan lehet ilyen.Pál apostol tudta, hogy a növekvő egyház alapvetően növekvő keresztényekből áll. Ezért időt szakított arra, hogy imádkozzon és oktassa az általa ismert keresztényeket. Isten kegyelméből nőtt az egyház. Most térjünk át Pál első levelére a thesszalonikaiakhoz, amely 3:12-től kezdődik.
12 tegye az Úr, hogy szeretetetek növekedjen és túláradjon egymás és mindenki más iránt, ahogy a miénk is érted. 13 erősítse meg szíveteket, hogy feddhetetlenek és szentek legyetek a mi Istenünk és Atyánk jelenlétében, amikor a mi Urunk Jézus eljön minden Szentjével. 1 végül, testvéreim, megtanítottuk nektek, hogyan éljetek annak érdekében, hogy Isten kedvében járjatok, mivel valójában éltek. Most arra kérünk és buzdítunk benneteket az Úr Jézusban, hogy ezt egyre jobban tegyétek. 2 tudjátok, milyen utasításokat adtunk nektek az Úr Jézus felhatalmazása által. 3 Isten akarata az, hogy szentek legyetek; hogy kerüljétek a Szexuális erkölcstelenséget; 4 hogy mindegyikőtök tanulja meg szent és tiszteletre méltó módon irányítani a saját testét, 5 ne szenvedélyes vágyban, mint a pogányok, akik nem ismerik Istent; 6 és hogy ebben az ügyben senki ne sértse meg testvérét, vagy ne használja ki őt. Az Úr meg fogja büntetni az embereket minden ilyen bűnért, amint azt már mondtuk és figyelmeztettünk titeket. 7 Mert Isten nem arra hívott minket, hogy tisztátalanok legyünk, hanem arra, hogy szent életet éljünk. 8 Aki tehát elutasítja ezt a tanítást, nem az embert, hanem Istent utasítja el, aki az ő Szent Lelkét adja nektek. 9 a testvéri szeretetről pedig nem kell írnunk nektek, mert ti magatok is arra tanítottatok, hogy szeressétek egymást. 10 sőt, egész Macedóniában szereted az összes testvéredet. Mégis arra buzdítunk benneteket, testvéreim, hogy egyre többet és többet tegyetek. 11. törekedjetek arra, hogy nyugodt életet éljetek, törődjetek a saját dolgotokkal és dolgozzatok a kezetekkel, ahogy mondtuk nektek, 12.hogy mindennapi életetek elnyerje a kívülállók tiszteletét, és hogy ne függjetek senkitől.
először nézzük meg Pál imáit a növekvő egyházért, 3:12-13, A növekvő egyház indítéka, 4:1, és utasítások a növekvő egyház számára, 4:2-12.
először is, ahogy Pál tette vissza az 1.fejezetben, vv. 2-3, Pál megosztotta a Thesszalonikaiakkal, hogy mi volt az, hogy imádkozott értük. Két dolgot imádkozott értük: szeretetet és szentséget.
imádkozott értük, olvassuk a 12.versben, hogy az Úr növelje és túlcsorduljon a szeretetetek egymás és mindenki más iránt, ahogy a miénk is érted.Pál tudja, hogy Isten a szeretet forrása. Figyeld meg, hogy Pál nem egyszerűen azt mondja nekik, hogy legyenek szeretőbbek. Pál imádkozik az Istenhez intézett kéréseiért, mert tudja, hogy amit kér, az olyan dolog, amit Isten biztosan meg tud tenni, és olyan dolog, amit Isten mondott, hogy ő akar. Végül is Isten az, aki a szeretet példáját adta nekünk, és erőt ad ahhoz, hogy kövessük ezt a példát. “Így tudjuk, mi a szeretet: Jézus Krisztus életét adta értünk. És az életünket kellene adnunk a testvéreinkért. Mindenki, aki szeret, Istentől született és ismeri Istent. Aki nem szeret, nem ismeri Istent ” (I. János 4: 7-8).
mi keresztények azért szeretünk, mert Isten először szeretett minket–egyrészt abban az értelemben, hogy példát adott nekünk a szeretetre, másrészt abban az értelemben is, hogy felhatalmaz minket a szeretetre. Tehát, ha szeretetre van szükségünk, Mit tegyünk? Nos, legalább egy dolgot tehetünk ellene, hogy imádkozunk érte. A növekedés útja az imádkozás.
Pál feltételezi, hogy szeretőek (ez a 4:9 – ből világos), de azt akarja, hogy szeretetük növekedjen, sőt túlcsorduljon-túlcsorduljon a bankjain, kitörjön a határain! A keresztényeknek mindig növekedniük kell. Jó ezért imádkozni azokért, akiket ismerünk. És magunkért–hogy egyre jobban szeretjük egymást, és mindenki mást.
azt is olvassuk a 13.versben, hogy Pál szentségért imádkozott. Erősítse meg szíveteket, hogy feddhetetlenek és szentek legyetek Istenünk és Atyánk jelenlétében, amikor a mi Urunk Jézus eljön minden Szentjével.
ismét vegye figyelembe az erejük forrását. Pál imádkozik, hogy Isten erősítse meg lényük lényegét-személyiségüket, akaratukat, azt a helyet, ahol az élet céljai és ambíciói tárolódnak–a szívüket. És elmondja nekik, miért akarja, hogy szívük megerősödjön, hogy feddhetetlenek és szentek legyenek. Pál negatívan imádkozik, hogy nem lesz bűn, amelyet vádjuk ellen lehet vetni, hogy feddhetetlenek lesznek. De azt is határozottan imádkozik, hogy szentek legyenek, hogy életük Isten tisztán jó jellemét tükrözze. Pál azt akarja, hogy tegyék le a régit, és tegyék fel az újat. Pál hangsúlyozza, hogy ez nem egyszerű feddhetetlenség a figyelő világ szemében, hanem inkább feddhetetlenség “Istenünk és Atyánk jelenlétében” abban az időben, amikor végső értékelést végeznek, mivel minden könyv kinyílik, amikor Urunk Jézus eljön minden Szentjével. A végnek ez a témája végigfut ebben a levélben.
nem érdekes, hogy Pál miért nem mondta el nekik, hogy imádkozott—fizikai egészségük & jólét, üldöztetésük vége—pontosan azok a dolgok, amelyeket valószínűleg a legtermészetesebben elmondanánk valakinek, hogy imádkoztunk értük. Nem azt mondom, hogy Paul soha nem imádkozott értük. De itt nem ezt osztja meg velük. Úgy tűnik, hogy Pál elsősorban nem fizikai vagy anyagi jólétükért imádkozik, hanem szellemi jólétükért.Pál nemcsak imádkozott a Thesszalonikaiakért, hanem arra is ösztönözte őket, hogy Isten tetszésére éljenek (4:1). Paul könyörgött nekik. Végül, testvéreim, megtanítottuk nektek, hogyan éljetek annak érdekében, hogy Isten kedvében járjatok, mivel valójában éltek. Most arra kérünk és buzdítunk benneteket az Úr Jézusban, hogy ezt egyre jobban tegyétek.
már emlékeztette őket számos dologra, amit mondott nekik, amikor velük volt. És most, mit mond, hogy ő utasította őket? Hogyan kell élni. Nem egyszerűen arról volt szó, hogy miben higgyenek, hanem arról, hogyan éljenek. Amikor Pál ezekkel a hívőkkel volt, nemcsak szavakat tanított nekik, hanem megmutatta nekik, hogyan kell élni. Amikor meghallotta, hogy szilárdan állnak az Úrban, amint azt a 8.versben mondja, ez nem egyszerűen azt jelenti, hogy még mindig helyes hitűek voltak, hanem hogy még mindig a megfelelő életet élték. Ahogy Matthew Henry mondta: “ha jól beszélünk anélkül, hogy jól élnénk, soha nem visz minket a mennybe.”
Pál emlékezteti őket arra, hogyan kellett élniük, azt mondja: “azért, hogy Istennek tetszenek.”Bármi legyen is a felhasználóbarát egyházak külső formája, minden igaz egyház növekedésének szíve az a vágy lesz, hogy örömet szerezzen Istennek. Ha őszinték vagyunk, el kell ismernünk, hogy mindannyian azért élünk, hogy valakinek örömet szerezzünk. De a döntő kérdés az, hogy ki ez a személy. Kinek van szüksége tapsra ahhoz, hogy boldog legyen & content? A Biblia szerint a keresztény azért él, hogy Isten kedvében járjon. Csak amikor az a vágy, hogy Isten kedvében járjunk, a keresztény élet, az egyház életének középpontjába kerül, akkor fog megvalósulni a növekedés.
látod, megint itt, van az ötlet a növekedés. Azt mondja: “mivel valójában élsz”, tedd ezt “egyre többet”. Nem csak azt akarja, hogy maradjanak, hanem bővelkedjenek. A növekvő keresztény jele nem a tökéletesség, hanem a vágy, hogy többet nőjön.
Pál sürgeti őket erre. Ez a “késztetés” szó az 1.versben egy olyan szó, amelyet Pál arra használt, hogy szenvedélyes buzdításokat vezessen be, hogy megragadja a lényeget, és hazavigye. “testvéreim, megtanítottuk nektek, hogyan éljetek annak érdekében, hogy Isten kedvében járjatok, mivel valójában éltek. Most arra kérünk és buzdítunk benneteket az Úr Jézusban, hogy ezt egyre jobban tegyétek.”Pál egyre inkább arra buzdította őket, hogy növekedjenek abban az életben, hogy örömet szerezzenek Istennek. Ez a növekvő egyház indítéka.Pál imádkozott, hogy legyenek szeretőek és szentek. Ezért könyörgött nekik. Most az utolsó és leghosszabb része a mi szakasz hozzáteszi, hogy ezeket a dolgokat néhány konkrét utasításokat a növekvő egyház (4:2-12).
először a szentségről oktatja őket, VV-ben. 2-8. Kövessen velem.
2tudod, milyen utasításokat adtunk neked az Úr Jézus felhatalmazásával. 3 Isten akarata az, hogy szentek legyetek; hogy kerüljétek a Szexuális erkölcstelenséget; 4 hogy mindegyikőtök tanulja meg szent és tiszteletre méltó módon irányítani a saját testét, 5 ne szenvedélyes vágyban, mint a pogányok, akik nem ismerik Istent; 6 és hogy ebben az ügyben senki ne sértse meg testvérét, vagy ne használja ki őt. Az Úr meg fogja büntetni az embereket minden ilyen bűnért, amint azt már mondtuk és figyelmeztettünk titeket. 7 Mert Isten nem arra hívott minket, hogy tisztátalanok legyünk, hanem arra, hogy szent életet éljünk. 8 Aki tehát elutasítja ezt a tanítást, nem az embert, hanem Istent utasítja el, aki az ő Szent Lelkét adja nektek.
tehát az egyik módja annak, hogy egyre inkább éljenek, a szentség. “Légy Szent” – mondja Pál (3. V.). A régi verziókban itt azt mondaná: “megszentelődés.”Isten akarata, hogy egyre inkább megszentelődjünk – szentté, különlegessé, különállóvá váljunk. A legalapvetőbb szent dolog Isten. Anna így imádkozott: “nincs olyan szent, mint az Úr, Sámuel 2:2. Ezért Isten jellemét kell tükröznünk a Szent viselkedésünkben. Ami világosan mutatja, hogy az ő népe vagyunk, az a Szent életstílus. Nem szabad összekevernünk másokat azzal, hogy egy szent Isten gyermekeinek valljuk magunkat, de aztán nem élünk szent életet.
és így van az a fajta kijelentés a szentségről, amelyet Pál tesz itt, ahol az erkölcsi következmények előtérbe kerülnek a szó jelentésében. A testünket tisztának és tisztának kell tartani érte. És ha ezt tesszük, az Úr csodálatos, életadó szentsége ki fog ragyogni az életünkből, a körülöttünk lévő sötét világba. Pál tehát konkrétan azt mondja, kerüljük a Szexuális erkölcstelenséget (v. 3) – bármilyen szexuális kapcsolat a házasságon kívül. Miért? Minden visszatér, hogy örömet szerezzen az Úrnak. Paul két okot ad. Először is, a 6. versben, a fenyegetett büntetés miatt–az Úr megbünteti az embereket minden ilyen bűnért. Pál hűségesen követte Jézus példáját, amikor azt tanította ezeknek a fiatal hívőknek, hogy az Úr bármikor visszatérhet, és ezért készen kell élniük. Ez azt jelentette, hogy nem adták át magukat azoknak a dolgoknak, amelyek biztosan megérdemlik Jézus büntetését. Másodszor, azt mondja v. 7, tervezett céljuk miatt-mert Isten nem arra hívott minket, hogy tisztátalanok legyünk, hanem szent életet éljünk. Ahogy Pál mondta az efézusi hívőknek, Isten “őbenne választott ki minket a világ megalapítása előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte” (1,4). Pál azért imádkozott a Filippi hívőkért, hogy” tiszták és feddhetetlenek legyenek Krisztus napjáig ” (1,10). Azt mondta a Kolosszé-hívőknek, hogy Krisztus megbékítette őket önmagával, “hogy szentnek mutasson téged az ő szemében, hibátlanul és vádaktól mentesen” (1,22).
vegye figyelembe, hogy a szentségnek ez az élete az az élet, amely tetszik Istennek, az Atyának, a Fiúnak& Szentlélek. Így akarja, hogy éljünk. Ezek az utasítások “Az Úr Jézus hatalma által” (2.V.). “Ez Isten akarata” – mondja Pál a 3.versben. A 8. versben pedig világossá teszi, hogy “aki elutasítja ezt az utasítást, nem utasítja el az embert, hanem Istent, aki neked adja Szent Lelkét.”Isten nekünk adja szentségének lelkét. Ő szent. Ő teszi azokat, akikben él, mint ő maga–szent.
Az a tény, hogy Isten üzenete az, ami ilyen sürgősséget ad Pálnak. Pál egyértelműen azt akarta, hogy tudják, hogy ezek nem csupán az ő elképzelései. Nem, ebben Pál Jézus utasításait követte tanítványainak, hogy tanítsák másoknak azokat a dolgokat, amelyeket tanított nekik (Mát. 28:18-20).
Ez a jó prédikáció szíve. Természetesen a prédikáció, amint azt már említettük, az igazság a személyiségen keresztül. De ez a személyiség felerősíti Isten igazságát, nem elhomályosítja azt. Jó – sőt szükséges -, hogy a prédikátorok használják azt a szellemességet, amelyet Isten adott nekik, de mindig oly módon, hogy megvilágítsa a szöveget, nem csupán a prédikátor saját gondolatait. Bárki, aki valaha is prédikálni akar, meg kell erősítenie hívását azáltal, hogy tanulmányozza Isten szavait, és nem csupán a saját elképzeléseit.
, majd végül a vv – ben. 9-12, tanítja őket a szeretetről (4:9-12).
9 most a testvéri szeretetről nem kell írnunk nektek, mert ti magatok is arra tanítottatok, hogy szeressétek egymást. 10 sőt, egész Macedóniában szereted az összes testvéredet. Mégis arra buzdítunk benneteket, testvéreim, hogy egyre többet és többet tegyetek. 11. törekedjetek arra, hogy nyugodt életet éljetek, törődjetek a saját dolgotokkal és dolgozzatok a kezetekkel, ahogy mondtuk nektek, 12.hogy mindennapi életetek elnyerje a kívülállók tiszteletét, és hogy ne függjetek senkitől.
testvéri szeretettel szerették egymást. Ismét vegye figyelembe a bátorítás fontosságát. Isten erre tanította őket. Válaszoltak. Pál tudomásul vette és bátorította őket. Nem meglepő, hogy a következő levél elején megtalálja ezeket a szavakat az 1: 3-ban: “Mindig hálát kell adnunk Istennek értetek, testvéreim, és jogosan, mert a hitetek egyre növekszik, és egyre nagyobb a szeretetetek egymás iránt.”
bár Isten már nyilvánvalóan megtanította nekik ezt, azt mondja, még így is növekedhetnek, növekedhetnek ebben, ezért sürgeti őket; könyörög nekik, ahogy az imént tette a Szexuális szentség előző kérdésében, hogy ezt egyre jobban tegyék. Annak ellenére, hogy a szeretet kiterjedt volt, túllépve a helyi gyülekezet határain, Pál mégis arra ösztönözhette őket, hogy egyre jobban szeressék egymást. A részleteket az 5:12-15-ben adja le: Tiszteld a vezetőket (5:12-13), figyelmeztesd a tétleneket (5:14), bátorítsd a félénkeket (5:14), segíts a gyengéknek (5:14), légy türelmes mindenkivel (5:14), fizesd vissza senkinek a hibáját egy másik hibával (5:15), légy kedves egymással és mindenki mással (5:15).
úgy tűnik azonban, hogy voltak problémák ebben az egyházban. Pál Krisztus visszatéréséről szóló tanításának félreértése talán néhányukat olyan állapotba vezette, amelyet a fanatizmus zavaró kombinációja jellemez & lustaság, mivel elhanyagolták az élet normális menetét, hogy megvárják az Úr közelgő visszatérését. Ezért Pál azt mondta nekik, hogy törekedniük kell arra, hogy csendes életet éljenek; vagyis nem egy izgatott és izgatott életet, hanem egy békés életet, Istennel, másokkal & magunkat (vö. élj békében 5:13). Ez egy figyelemre méltó ötlet, nem igaz–ambiciózus lenni a csendes élet vezetésére. Az egyik kedvenc filmemben–a Man for All Seasons–Robert Bolt Sir Thomas More-ját egy fiatal Cambridge-i diplomás keresi fel, aki segítséget kér a foglalkoztatáshoz. További ajánlatok, hogy ajánlják őt egy iskolai tanári posztra. De Rich, a fiatalember, ezt elutasítja, ehelyett a bíróságon kíván állást foglalni. More válaszol, figyelmeztetve őt a hatalom és a kiváltság kísértéseire, és azzal zárul, hogy ismét ajánlja neki a tanári állást: “az embernek oda kell mennie, ahol nem kísértik meg… miért ne lehetne tanár? Jó tanár lennél, talán nagyszerű.”Rich válaszol”, és ha én lennék, ki tudná?”Több:” Te, a diákok, a barátok, Isten. Nem rossz közönség. . . . És csendes életet.”Az Úr Jézus volt az, aki megtanította követőit imádkozni, ne vezessen minket kísértésbe. Pál pedig azt mondja nekünk, hogy legyünk ambiciózusak “egy csendes életre.”Pál a továbbiakban arra tanítja őket, hogy miként élhetnek ilyen életet – egyszerűen törődve a saját dolgukkal. Most első pillantásra, ez más hangsúlynak tűnhet, mint a testvéri szeretet, amelyet Pál csak dicsérett; de természetesen, valóban törődve a saját üzletével, ahogy kellene, szereti a körülötted élőket. Nagy különbség van aközött az önzetlenség között, amely mögött mások szükségleteit a sajátod elé helyezed, és az önzés között, amely mögött mindig arra van szükséged, hogy te legyél az első, aki meghallja, vagy az első, aki elmondja valamit; vagy sértődj meg, ha még nem hallottad, és sértődj meg, ha már megtetted. Mielőtt valaki másról információt keresne vagy kínálna, nem ártana néha egyszerűen feltenni magának a kérdést, “tudnom kell ezt? Ezt a személynek tudnia kell?”Ne értsetek félre, Keresztényekként törődnünk kell egymás életével, de ezt úgy kell tennünk, hogy alázatos szeretetből és törődésből közvetlenül beszélünk egymással, nem pedig kritikusan beszélünk egymásról egy önelégült önelégültségből, amely mindig jobban tudja.
ennek a szeretetnek egy másik része a saját kezével való munka volt. Pál azt is mondta nekik, hogy figyelmeztessék a tétleneket (5:14). Ez nyilvánvalóan valós és egyre növekvő probléma volt a thesszalonikai egyházban. Ezért kellett Pálnak ismét figyelmeztetnie őket a következő levélben, hogy távol tartsák magukat a tétlenségtől (2thess. 3:6-12).
látod, Pál a 12.V. szerint azzal foglalkozik, hogy elnyerje mások tiszteletét–és így ne okozzon további akadályt az evangéliumot halló embereknek—, hogy senkinek se tartozzanak semmivel (vö. Róma 13:8). A mástól való függés nemcsak rossz tanúságtétel lehet, hanem szükségtelenül gátolhatja a kívülállók tanúságtételének szabadságát, és megzavarhatja az egyházon belüli kapcsolatok békéjét (így Pál a II. 3: 11 összekapcsolja a tétlenséget és az elfoglaltságot).
látod a testvéri szeretet kapcsolatát& csendes élet? Egész egyszerűen, ez a szeretetteljes dolog, hogy ne legyen megterhelő a testvérek, vagy botrányos másoknak.Pál mindebben arra tanította őket, hogyan éljenek növekvő tanítványokként, növekvő egyházként, növekvő szentségben és növekvő szeretetben.
következtetés
Ez Pál apostol példája számunkra, hogy mit tegyünk annak érdekében, hogy segítsünk egy egyház növekedésében. Észrevetted, mit tett Pál, amikor azt akarta, hogy ez a templom növekedjen? Azt tette, amit tenned kell, ha azt akarod, hogy növekedjen az egyházad, vagy bármely más egyház, ami azt illeti–közbenjárott, hogy legyenek szentek és szerettek, könyörgött nekik, hogy legyenek szentek és szerettek, és tanította őket, hogyan legyenek szentek és szerettek.nem véletlen, hogy Pál annyira törődött azzal, hogy ezek a keresztények szentek és szeretőek legyenek. Mert Isten összehívta az egyházat, hogy képpé, jellemének visszatükröződésévé váljon. Tehát, ha szentek és szeretőek lennének, ezek a keresztények tükröznék Atyjuk jellemét, aki megmutatta magát, talán mindennél jobban, szentnek és szeretőnek.
az út, hogy egy növekvő egyház akkor tükrözi a karakter, aki hívott minket, hogy egy egyház az első helyen. Végül is, ha nem fogjuk ezt megtenni,akkor sem fogunk növekedni, bármennyire is sok ember jön.
Ha keresztényként vagy egyházként növekedünk, akkor az ő dicsőségéért növekedünk–nem a sajátunkért. Úgy gondolom, hogy így fogunk valódi növekedést látni. Hallgasd meg Pál záró imáját a Thesszalonikaiakért e levél végén (5: 23-24): “maga Isten, a béke Istene szenteljen meg téged keresztül-kasul. Legyen teljes lelked, lelked és tested feddhetetlen a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelekor. Az, aki hív téged, hűséges, és meg fogja tenni.”A nap végén tehát a szentségben való növekedésünk ígéret.