Dalia Grybauskaite, (született március 1, 1956, Vilnyus, USA ), litván politikus, aki Litvánia elnöke volt 2009-től 2019-ig. Ő volt az első nő, aki betöltötte a posztot.
Grybauskaite a Leningrádi A. A. Zhdanov Állami Egyetemen (ma Szentpétervár Állami Egyetem) tanult, majd (1988) közgazdasági doktorátust szerzett a Moszkvai Köztudományi Akadémián. 1983 – tól 1990-ig a Kommunista Párt vilniusi képző Főiskolájának oktatója volt, majd miután Litvánia 1991-ben teljes függetlenséget nyert, az ország nemzetközi gazdasági kapcsolatok Minisztériumában és Külügyminisztériumában töltött be tisztségeket. Miután (1996-99) meghatalmazott miniszterként szolgált az Egyesült Államok litván nagykövetségén, visszatért Vilniusba, hogy átvegye a pénzügyminiszter-helyettesi tisztséget, és Litvánia főtárgyalója lett az IMF-fel és a Világbankkal.
2000-ben Grybauskaite-t kinevezték külügyminiszter-helyettesnek, és vezető szerepet töltött be a Litvániának az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozásáról szóló tárgyalásokért felelős küldöttségben. 2001-től 2004-ig pénzügyminiszter volt, és ebben a posztban határozottan támogatta a privatizációs és liberalizációs erőfeszítéseket, többek között a reformintézkedéseket. Ő is kifejlesztett egy híres szívósság és tompa beszélni; számos sajtóorgánum Litvánia “Iron Lady” – nek nevezte, utalva Margaret Thatcher volt brit miniszterelnökre, aki iránt Grybauskaite nyilvánosan csodálatát fejezte ki. 2004-ben Grybauskaite-ot a pénzügyi programozásért és a költségvetésért felelős európai biztosként választották meg Brüsszelben; később 2005-ben az év EU-biztosává választották. Miután azonban a mélyülő globális gazdasági válság 2009 januárjában erőszakos tiltakozásokat váltott ki Vilniusban, Grybauskaite elhagyta uniós posztját, hogy független jelöltként induljon a Litván elnökválasztáson. A pénzügyek és a közgazdaságtan terén szerzett széles körű tapasztalatainak bemutatásával májusban elsöprő győzelmet aratott, több mint elfogása 69 a szavazatok százaléka alig 12 százaléka legközelebbi riválisának—ez a litván elnökjelölt valaha volt legnagyobb győzelmi különbsége.
hivatalba lépése után 2009 júliusában Grybauskaite az ország gazdasági vagyonának felemelésére összpontosított. Ennek érdekében arra törekedett, hogy ösztönözze az exportot, csökkentse az állami kiadásokat, dolgozzon az uniós támogatások hatékony végrehajtásán, és adókedvezményt nyújtson a kisvállalkozások tulajdonosainak. 2011-re a gazdaság a fellendülés jeleit mutatta, bár továbbra is küzdött. Miután Oroszország illegálisan annektálta a krími ukrán Autonóm Köztársaság 2014 márciusában Grybauskaite az orosz Pres kormánya elleni gazdasági szankciók egyik leghangosabb támogatója volt. Vlagyimir Putyin. Grybauskaite népszerűsége nőtt, ahogy nőtt a feszültség Moszkvával, és 2014 májusában megnyerte az újraválasztást, Litvánia posztszovjet történelmének első elnökévé vált, aki két egymást követő ciklust töltött be. Az Oroszországgal fennálló kapcsolatok uralják második ciklusát. Hangsúlyozta a litván katonai készültséget, és üdvözölte a NATO harci csoportját a szövetség “megerősített előretolt jelenlétének” részeként Litvániában. A határidők miatt eltiltották az újraválasztástól, Grybauskaite továbbra is széles körben népszerű volt a litván közönség körében, amikor 2019 júliusában lemondott az elnökségről.