Diszacharidáz hiányosságok

táblázat I.

tanulmány	módszer	diagnosztikai mutatók
a beteg kórtörténete	a diagram áttekintése	gyakran a gyermek panasz nélkül van első dolog reggel, de 1-3 órával a tej vagy más tejtermékek bevétele után puffadás és görcsös hasi fájdalom alakul ki, amelyet enyhít a flatus áthaladása vagy a székletürítés.
betegvizsgálat	az alsó Kvadránsok palpitációja	a fájdalom tapintható gázt vagy folyadékot tárhat fel a vakbél felett fekvő RLQ-ban és tiltott jellegzetes borborygmi.
Légzésteszt	egy éjszakán át tartó böjtöt és a kilégzett lélegzet bazális gyűjtését követően a vizsgált szubsztrátumot lenyelik. A kilégzett lélegzet további gyűjteményeit 30 perces időközönként, legfeljebb 3 órán keresztül kapjuk meg. A hidrogén esetében legalább 20 ppm (ppm), a metán esetében pedig 10 ppm emelkedés az alapszint felett pozitív diszacharidáz-hiányt jelez.	a hasi fájdalom vagy hasmenés jelenléte a teszt során alátámasztja a pozitív tesztet. Ennek a tesztnek az az előnye, hogy tükrözi a teljes vékonybél abszorpciós képességét az alkalmazott szubsztrát számára. Hátránya, hogy a vizsgálat időigényes, és külön vizsgálatot igényel minden egyes vizsgált cukor esetében. Néhány ember nem termel hidrogént vagy metánt, ezért hamis negatív eredményt ad. Általában ezek az esetek fájdalom vagy hasmenés tüneteit mutatják a teszt során, de a légzés hidrogén-vagy metánszintjének emelkedése nélkül.
laktóz intolerancia teszt	ez a teszt a laktóz lenyelését követő soros vércukorszint-méréseken alapul.	az LTT specifitása 77-96%, az érzékenység pedig 76-94% között mozog. Az LTT-t ritkán használják a légzéstesztek bevezetése óta.
Székletcsökkentő anyag teszt		fel nem szívódott cukrok kimutathatók a székletben. A Clinitest tabletta pozitív reakciót vált ki glükózzal, galaktózzal, fruktózzal, maltózzal és laktózzal (redukáló cukrokkal). A vizsgálat nem túl érzékeny, és a pozitív eredmény csupán egy fel nem szívódott cukor jelenlétét jelzi a székletben, de nem tudja azonosítani a konkrét cukrot. Hamis negatív tesztek fordulhatnak elő a cukor előzetes bakteriális erjedése miatt a vastagbélben. A Clinitest tabletta nem képes kimutatni a szacharózt, a laktulózt, a szorbitot és a mannitot, mivel ezek nem redukáló cukor vagy cukoralkoholok.
ozmotikus rés	az ozmotikus rés legjobban a széklet elektrolitjainak mérésével és a= 290 – 2x(széklet Na+ + K+) számítási rés használatával határozható meg.	a diszacharidázhiány miatt másodlagos hasmenés általában megnövekedett széklet ozmotikus rést eredményez (>125 mOsm / kg). Az ozmotikus rés közvetett módon jelzi a diszacharidáz hiányt, és nem azonosítja az okozó cukrot.
széklet pH		az alacsony széklet pH jellemző a szénhidrát malabszorpció okozta hasmenésre. Kísérletileg kiváltott hasmenés esetén a széklet pH-ja < 5,3 azt jelzi, hogy a hasmenés fő oka a szénhidrát felszívódási zavar. ApH > 5.6 azt sugallja, hogy a szénhidrát felszívódási zavar nem az egyetlen oka a hasmenésnek.
széklet elektroforézis		ez a teszt képes azonosítani egy specifikus fel nem szívódott cukrot a székletben, kivéve, ha azt a vastagbél baktériumflóra teljesen fermentálta. Ez a teszt időigényes és drága, ezért ritkán használják.
diszacharidáz vizsgálat		a diszacharidáz enzimek szintjének meghatározása egyetlen vékonybél biopsziás mintából nyerhető. A tesztet csak néhány laboratórium kínálja az Egyesült Államokban és világszerte. Ennek a tesztnek az az előnye, hogy közvetlenül meg tudja mérni az összes diszacharidáz aktivitását, a trehaláz kivételével. Hátránya, hogy endoszkópiát és biopsziát igényel a vékonybél nyálkahártyáján. A vizsgálat nem tükrözi a vékonybél abszorpciós képességét az egyes cukrok esetében, és az eredmények félrevezetőek lehetnek azokban az esetekben, amikor a bélnyálkahártya rendellenessége foltos, például lisztérzékenység esetén.

a képalkotó vizsgálatok hasznosak lennének? Ha igen, melyiket?

a diszacharid malabszorpcióban a vastagbél gáznemű feszülését bizonyító sima hasi röntgen látható. Ez azonban nem specifikus megállapítás, ezért a képalkotó vizsgálatoknak nincs szerepe a diszacharidáz hiányosságok diagnosztizálásában.

A diagnózis megerősítése

Lásd az 1.ábrát. Algoritmus a leggyakoribb diszacharidáz-hiány diagnosztizálására: laktóz malabszorpció

1.ábra.

ha meg tudja erősíteni, hogy a beteg diszacharidáz-hiányban szenved, milyen kezelést kell kezdeni?

a diszacharidázt okozó tünet teljes étrendi megszüntetése gyógyító. Ez a gyógymód azonban nem mindig lehetséges, mivel ezeknek a cukroknak sok rejtett forrása van az élelmiszerekben és a gyógyszerekben. Ezenkívül a laktóztermékek teljes eltávolítása nem megfelelő kalciumbevitelhez vezethet.

a joghurtot a laktázhiányos egyének tolerálhatják, és jó kalciumforrást biztosítanak. Ha magas zsírtartalmú étkezés közben laktózt fogyasztanak, a tünetek kevésbé súlyosak lehetnek a gyomor lassabb ürítése miatt. A sovány tej helyett teljes tej vagy csokoládétej fogyasztása, valamint a tej étkezés közben történő fogyasztása csökkentheti a laktóz intolerancia tüneteit, feltehetően a gyomor kiürülésének meghosszabbodása miatt. Alternatív megoldásként a tejtermékek kiegészítése mikrobiológiai eredetű laktázzal javasolható.

Enzimpótlás áll rendelkezésre a laktóz (sok márka, mint például a Lactaid!) és a szacharóz (sucraid!!, vagy friss Pékélesztő) felszívódási zavar.

laktázhiány esetén 1-2 kapszula tejjel vagy tejtermékekkel; előkezelje a tejet 1-2 kapszulával/liter tejjel; folyadék: 5-15 csepp/liter tej; tabletta: 1-3 tabletta étkezés közben.

szacharózhiány esetén csecsemők és gyermekek =15 kg: 8500 nemzetközi egység (1 mL) étkezésenként vagy snackenként; gyermekek>15 kg és felnőttek: 17 000 nemzetközi egység (2 mL) étkezésenként vagy snackenként.

ha rendelkezésre áll, táplálkozási konzultáció hasznos lehet. A veleszületett vagy primer diszacharidáz hiányok egész életen át tartó kezelést igényelnek. A másodlagos diszacharidáz-hiány átmeneti lehet, és csak addig igényel kezelést, amíg az ok megszűnik, és a bélnyálkahártya helyreáll.

milyen káros hatások társulnak az egyes kezelési lehetőségekhez?

az eliminációs étrendnek nincs azonnali káros hatása. Az összes tejtermék hosszú távú megszüntetése csökkent kalciumbevitelt eredményezhet. Hacsak további kalciumot nem nyernek más táplálékforrásokból vagy kiegészítőkből, fennáll a csontsűrűség csökkenésének kockázata. Az enzimpótló kezelés nem jár jelentős kockázattal. A Lactaid vagy a Sucraid használatával eddig nem jelentettek ismert káros hatásokat.

melyek a diszacharidáz-hiány lehetséges következményei?

a laktázhiány elsődleges formái (veleszületett laktázhiány vagy primer hipolaktázia) teljes tünetmegoldással rendelkeznek, ha terápiás ajánlásokat követnek.

a másodlagos diszacharidáz-hiányosságok kimenetele a bélnyálkahártya károsodásának kiváltó okától függ. Olyan esetekben, amikor a nyálkahártya helyreállítása lehetséges a kiváltó ok kezelését követően (pl., coeliakia) a tünetek teljes megszűnése várható, és végül lehetővé kell tenni az összes diszacharidáz lenyelésének folytatását.

mi okozza ezt a betegséget és milyen gyakori?

az elsődleges laktázhiány a bél laktáz termelésének genetikailag programozott fokozatos elvesztésének köszönhető, amely az érintett egyének korai gyermekkora után következik be. Az epidemiológiai adatok azt mutatják, hogy ez az állapot gyakoribb bizonyos etnikai csoportokban és földrajzi helyeken. A “laktáz perzisztencia gén” prevalenciájára vonatkozó adatokat a világ különböző részein iTAN et al. táblázat)

hogyan okozzák ezek a kórokozók/gének/expozíciók a betegséget?

a diszacharidázok veleszületett hiányosságai és az elsődleges laktázhiány genetikai variációkból ered. A veleszületett laktázhiány ritka betegség, amelyet autoszomális recesszív módon örökölnek. A legtöbb esetet Finnországból jelentették. Az emberi laktáz gén a 2q21-22 kromoszómán található. A veleszületett laktázhiány lokusza egy 350 kilobáz intervallumhoz kapcsolódik, amely több mint 2 megabázis távolságra van a laktáz-florizin hidroláz géntől.

a laktózhiány leggyakoribb formája az elsődleges (felnőtt típusú) hipolaktázia, amelyet a laktáz aktivitás csökkenése jellemez, körülbelül 3 éves kor után. Feltételezik, hogy a fejlődésben szabályozott DNS-kötő fehérjék lefelé szabályozzák a transzkripciót vagy destabilizálják az mRNS transzkriptumokat, ami csökkent laktáz expressziót okoz az elválasztás után.

a laktáz perzisztenciáját egy autoszomális domináns mutáció öröklődésének tulajdonítják, amely megakadályozza a laktáz expressziójának normális érési csökkenését. Egy nukleotid polimorfizmus (SNP) -13910 T/C a kódoló gén előtt kimutatták, hogy részt vesz az enzimaktivitás szabályozásában. Fehéreknél az SNP -13910 T/C CC genotípusa a laktáz gén előtt felnőtt típusú hypolactasia-val, míg a TC és TT genotípusok a laktáz perzisztenciával kapcsolódnak. Számos más variánst azonosítottak a -13910 pozícióhoz nagyon közel, amelyek kapcsolatban állnak a laktáz perzisztenciával a Közel-Keleten és Afrikában.

a veleszületett szacharáz-izomaltáz hiány körülbelül 0,2% – ban fordul elő az európai eredetű Észak-amerikaiakban, és körülbelül 10% – ban a grönlandi Eszkimókban. Ez egy autoszomális recesszív rendellenesség. A szacharáz-izomaltáz gén a 3. kromoszómán található, a 3q25-26 lokuszon. Az érintett egyéneknek nincs kimutatható intesztinális szacharáz aktivitása és csökkent izomaltáz aktivitása. Csecsemőkorban nyilvánul meg, miután a szacharózt gyümölcsökben, gyümölcslevekben vagy glükózpolimerekben bevezették az anyatej-helyettesítő tápszerbe. Az emberi maltáz-glükoamiláz gén (MGAM) a 7.kromoszómán található, a 7q34 lokuszon. A maltáz-glükoamiláz hiányt 1,8% – os prevalenciával mutatták ki krónikus hasmenésben szenvedő gyermekeknél.

a trehaláz enzim megemészti a gombákban, élesztőben és algákban található diszacharidot. Az emberi trehaláz gén (TREH) a 11.kromoszómán található, a 11q23 lokuszon. Az izolált trehaláz-hiány Grönland lakosságának 8% – ában fordul elő.

a gyógyszerek, gyulladásos betegségek és kórokozók közvetlen károsodást okozhatnak az enterocitákban, vagy hátrányosan befolyásolhatják a vékonybél sejtforgalmát.

egyéb klinikai tünetek, amelyek segíthetnek a diagnózisban és a kezelésben.

csökkent csontsűrűség (ellentmondásos).

gyenge súlygyarapodás (alkalmi és ellentmondásos).

milyen szövődményekre számíthat a betegség vagy a betegség kezelése?

a diszacharidáz hiányosságok kezelésével kapcsolatban nincs komplikáció.

további laboratóriumi vizsgálatok állnak rendelkezésre; még olyan is, amely nem széles körben elérhető?

az elsődleges (felnőtt típusú) laktázhiány genetikai vizsgálata néhány kereskedelmi laboratóriumban elérhető. Jó korreláció volt a C/C(-13910) genotípus és az alacsony laktáz aktivitás (<10 e/g fehérje) között a vizsgált gyermekek többségében 8 éves korban és minden 12 évesnél idősebb gyermeknél, ami 100% – os specificitást és 93% – os érzékenységet eredményezett a genetikai tesztben.

hogyan lehet megelőzni a diszacharidáz hiányokat?

a diszacharidáz hiány elsődleges okai nem akadályozhatók meg. Ha egy indexes esetet azonosítanak, a genetikai tanácsadás és a megelőző útmutatás hasznos lehet a további esetek korai azonosításában.

a másodlagos diszacharidáz hiányok néhány oka megelőzhető. Kimutatták, hogy a rotavírus vakcina alkalmazása jelentősen csökkenti a betegség előfordulását, ez pedig csökkenti a szerzett diszacharidáz-hiány előfordulását. Hasonlóképpen, a megfelelő táplálkozás fenntartása a fertőző gastroenteritis alatt és után is kimutatták, hogy minimalizálja a hosszan tartó nyálkahártya-károsodást.

mi a bizonyíték?

az étrendi korlátozásra adott válasz, valamint az étrend-kiegészítők, például a laktázhiány esetén alkalmazott Laktaid vagy a Szukraid a szacharáz izomaltáz hiány esetén tanulmányok és klinikai gyakorlat dokumentálták.

Harms, H. K., Bertele-Harms, R. M., Bruer-Kleis, D. “enzim-szubsztitúciós terápia a Saccharomyces cerevisiae élesztővel veleszületett szacharáz-izomaltáz hiányban”. N Engl J Med. vol. 316. 1987. 1306-9. o. (Veleszületett szacharáz-izomaltáz hiányban szenvedő betegek, akik szacharózt fogyasztanak, enyhíthetik a malabszorpciót azáltal, hogy ezt követően kis mennyiségű életképes élesztősejtet fogyasztanak, lehetőleg teljes gyomorban.)

Wang, L. H., Hartman ,P. A. “a laktáz genetikailag programozott down-szabályozása gyermekeknél”. Gasztroenterológia. vol. 114. 1998. 1230-6. o. (A laktáz gén genetikailag programozott down-szabályozása a második életévtől kimutatható a gyermekeknél, bár a kezdete és mértéke némileg változó.)

Troelsen, J. T., Olsen, J., Moller, J., Sjostrom, H. “A laktáz perzisztenciával járó upstream polimorfizmus fokozta a fokozó aktivitást”. Gasztroenterológia. vol. 125. 2003. 1686-94. o. (A laktáz Perzisztencia és a nem-perzisztencia közötti molekuláris különbséget a -13910 pozíció mutációja okozza)

folyamatban lévő viták etiológiával, diagnózissal, kezeléssel kapcsolatban

nincsenek valódi viták.