globálisan, a várható élettartam nőtt, míg a csecsemőhalandóság jelentősen csökkent között a 19.és a 20. század végén. Bár viszonylag érett szakirodalom áll rendelkezésre a várható élettartam növekedésének és a csecsemőhalandóság csökkenésének hátterében álló tényezőkről, kevés olyan tanulmány van, amely a szubszaharai afrikai (SSA) országok egészségügyi mozgatórugóira összpontosít. A néhány létező tanulmány nem veszi figyelembe a meghatározó tényezők szélesebb körét, mint például az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés minősége és az intézményi minőség, amelyek fontos következményekkel járhatnak az egészségügyi politika szempontjából. Hozzájárulunk e hiány pótlásához azáltal, hogy megbecsüljük a társadalmi-gazdasági, környezeti, egészségügyi és életmódbeli tényezők gazdag készletének a várható élettartamra és a csecsemőhalandóságra gyakorolt hatását egy 30 szubszaharai afrikai országból álló testület segítségével. Dinamikus generalizált Momentum becslési módszert (GMM) alkalmazunk, és az 1995-2014 közötti időszakra összpontosítunk.eredményeink azt mutatják, hogy az egészségügyi kiadások növekedése, az iskolai végzettség és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés minősége összefügg a várható élettartam növekedésével és a csecsemőhalandóság csökkenésével. A magasabb HIV-prevalencia a várható élettartam csökkenésével jár, míg az urbanizáció, az egy főre jutó jövedelem növekedése és a tiszta vízhez való hozzáférés pozitívan kapcsolódik a várható élettartamhoz.
arra a következtetésre jutottunk, hogy a várható élettartam növekedése és a csecsemőhalandóság csökkenése felgyorsítható, ha különös figyelmet fordítunk az ezekhez a mozgatórugókhoz kapcsolódó beavatkozásokra, beleértve az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés minőségét.