Modern History Sourcebook:
biztos Lin:
levél Viktória királynő, 1839
Lin, magas birodalmi biztos, a Tanács elnöke a háború, alkirály a két ke 6ng tartományok, &c., Tang, az elnök a hadügyminisztérium, a két Kwang tartomány alkirálya, &C., és E., a hadügyminisztérium alelnöke, Lieut.- Kwangtung kormányzója, &c., ezennel együtt címezze ezt a nyilvános üzenetet Anglia királynőjének, hogy világos és egyértelmű információkat adjon neki (a dolgok állapotáról) &c.
csak a mi nagy és hatalmas császárunk, aki egyformán támogatja és ápolja a belső földek lakóit, és a tengereken túliakat-aki egyenlő jóindulattal tekint az egész emberiségre—aki, ha bárhol is van profitforrás, terjeszti azt az egész világon—aki, ha a gonosz fája bárhol gyökeret ver, akkor minden nemzet javára összeszedi;— aki egyszóval a szívébe ültette azt a szívet (amely által maga a jótékony természet irányítja az eget és a földet! Te, tiszteletreméltó nemzeted királynője, egy trónon ülsz, amelyet az egymást követő nemzedékek elfoglaltak az elődök által, akik mind tiszteletteljesek és engedelmesek voltak. Az (elődei által) különböző alkalmakkor küldött tisztelgést kísérő nyilvános dokumentumokat áttekintve a következőket találjuk: “Országom minden népének, aki kereskedelmi célból érkezik a központi országba, hálásnak kell lennie a nagy császárnak a legtökéletesebb igazságosságért, a legkedvesebb bánásmódért”, és más szavakkal. Örültünk, hogy Tisztelt nemzeted királyai ilyen világosan megértették az illendőség nagy alapelveit, és oly mélyen hálásak voltak (császárunk) mennyei jóságáért:—ezért mi, a mennyei dinasztia tagjai messziről tápláltuk és ápoltuk népedet, és megkettőzött bizonyítékokkal ajándékoztuk meg őket városiasságunkról és kedvességünkről. Csupán ezekből a körülményekből származik az, hogy országotok-amely óriási előnyre tett szert a velünk való kereskedelmi kapcsolatából, amely most kétszáz évig tartott-olyan gazdag és Virágzó királysággá vált, amilyennek mondják!
de az oly régóta fennálló kereskedelmi kapcsolat során az ide látogató számos külföldi kereskedő között van búza és kátrány, jó és rossz; és ezek közül az utóbbiak közül vannak olyanok, akik az ópium lopakodó bevezetésével elcsábították Kínai népünket, és az ország minden tartományát elárasztották ezzel a méreggel. Ezek akkor tudják, hogy pusztán előnyükre szolgálnak, nem törődnek azzal, hogy másokat megsebezzenek! Ez egy olyan alapelv,amelyet a menny gondviselése visszataszít, és amelyet az emberiség közösen utálattal tekint! Sőt, a nagy császár, amikor ezt meghallotta, valóban felháborodott, és különösen engem, a biztost küldött Kantonba, az alkirálysal és a vezetővel együtt.- a tartomány kormányzója, az elnyomás eszközeit meg lehet venni!
a belső föld minden bennszülöttje, aki ópiumot árul, csakúgy, mint mindenki, aki dohányzik, egyformán halálra ítéltetett. Ha tehát visszamennénk, és felvennénk a külföldiek bűneit, Akik sok éven át eladva szörnyű csapást okoztak nekünk, és hatalmas vagyonunktól fosztottak meg minket, és ugyanolyan szigorú büntetéssel sújtanánk őket, törvényeink csak a teljes megsemmisülést ítélhetnék meg nekik! De figyelembe véve, hogy ezek az említett külföldiek még megbánták bűnüket, és őszinte szívvel könyörögnek irgalomért; hogy 20.283 láda ópiumot halmoztak fel raktárhajóikban, és Ellioton keresztül, az említett ország kereskedelmének főfelügyelőjén keresztül kérvényezték, hogy átadhassák nekünk, amikor ugyanazok mind teljesen megsemmisültek, amelyekről mi, a császári biztos és kollégái, megfelelően előkészített emléket állítottunk Őfelségének;—e körülményeket figyelembe véve örömmel kaptunk új bizonyítékot a nagy császár rendkívüli jóságáról, mivel ő, aki önként jelentkezik, még kegyelemre alkalmas alanynak tekinthető, és bűneit kegyesen kell kezelni; elengedték. De ami azt illeti, aki ismét tudatosan megsérti a törvényeket, valóban nehéz lesz ismételten megbocsátani! Ő vagy ők egyaránt az új statútum büntetéseire lesznek ítélve. Feltételezzük, hogy te, tisztelt nemzeted szuverénje, kiöntve szívedet az örök igazságosság oltára előtt, a legmélyebb tisztelettel megparancsolhatod minden idegennek, hogy tisztelje törvényeinket! Ha csak világosan a szemeid elé tárnánk, hogy mi hasznos és mi romboló, akkor megtudnád, hogy a mennyei dinasztia rendelkezéseit csak félelemmel és reszketéssel lehet betartani!
azt találjuk, hogy országotok hatvanezer-hetvenezer mérföldnyire van tőlünk, hogy idegen hajóitok azért jönnek ide, hogy az egyiket a másikkal vívják a mi kereskedelmünkért, és egyszerűen azért, mert erős haszonszerzési vágyuk van. Nos, belső Földünk gazdagságából, ha részt veszünk a messziről érkező külföldieknek való adományozásban, ebből következik, hogy az a hatalmas vagyon, amelyet az említett külföldiek felhalmoznak, helyesen szólva a saját őshonos kínai népünk részének kell lennie. Milyen okfejtés alapján küldjenek ezek az idegenek cserébe egy mérgező drogot, amely a kínai bennszülöttek pusztulását vonja maga után? Anélkül, hogy azt mondanánk, hogy az idegenek ilyen romboló szándékot hordoznak a szívükben, mégis határozottan kijelentjük, hogy túlzott szomjúságuk után a nyereség után tökéletesen figyelmetlenek a ránk okozott sérülésekkel szemben! És mivel ez a helyzet, szeretnénk megkérdezni, hogy mi lett abból a lelkiismeretből, amelyet a menny minden ember mellébe ültetett?
hallottuk, hogy az Ön országában az ópium a legszigorúbban és legszigorúbban tilos:—ez egy erős bizonyíték arra, hogy nagyon jól tudja, mennyire bántó az emberiség számára. Mivel nem engeditek, hogy a saját országotokban kárt okozzon, nem szabad a káros drogot más országba, és mindenekelőtt a belső földre szállítani! Azok közül a termékek közül, amelyeket Kína exportál az Ön külföldi országaiba, nincs olyan, amely valamilyen formában ne lenne előnyös az emberiség számára. Vannak, amelyek élelmet szolgálnak, vannak, amelyek hasznosak, és vannak, amelyeket újraértékesítésre szánnak; de mindegyik hasznos. Kína (szeretnénk megkérdezni) küldött-e már valaha ártalmas cikket a földjéről? Nem beszélve a teánkról és a rebarbaránkról, olyan dolgokról, amelyek nélkül a ti idegen országaitok egyetlen nap sem létezhetnének, ha mi, a központi földből neheztelnénk rátok, ami hasznos, és nem könyörülnénk a ti kívánságaitokon, akkor mi módon tudnátok ti idegenek létezni? Továbbá, ami a gyapjút, camlets, longells, ha nem lenne, hogy kap ellátva a natív nyers selyem, akkor nem kap ezek gyártott! Ha Kína neheztelne rátok azokra a dolgokra, amelyek profitot hoznak, hogyan tudnátok ti külföldiek bármiféle profit után tervezni? Egyéb élelmiszereink, mint például a cukor, gyömbér, fahéj, &c., és egyéb használati cikkeink, mint például a selyem darab-áruk, porcelánedények, &c., mind olyan sok szükséglet az élet számára; hogyan számolhatjuk fel a számukat! Másrészt a külföldi országokból származó dolgokat csak úgy számolják ki, hogy ajándékokat készítsenek, vagy pusztán szórakozásra szolgálnak. Teljesen ugyanaz számunkra, ha vannak, vagy ha nincsenek. Ha ezek nem jelentenek számunkra anyagi következményeket a belső Földről nézve, milyen nehéz lenne megtiltani és bezárni a piacunkat ellenük? Csak az van, hogy Mennyei dinasztiánk a legszabadabban megengedi neked, hogy levedd teáját, selymét és más árucikkeit, és mindenhová elszállítsd őket fogyasztásra, a legcsekélyebb kifogás vagy ellenszenv nélkül, minden más ok nélkül, de ahol nyereség van, azt kívánjuk, hogy terjesszék külföldön az egész föld javára!
tiszteletreméltó nemzetetek elveszi központi országunk termékeit, és nemcsak élelmet és támogatást szereztek magatoknak, hanem, ha ezeket a termékeket újra eladjátok más országoknak, háromszoros profitot arattok. Most, ha csak nem eladni ópium, ez a háromszoros nyereség lenne biztosított az Ön számára: hogyan lehet esetleg hozzájárul ahhoz, hogy lemond azt a gyógyszert, amely bántó az emberek, és a féktelen utáni sóvárgás nyereség, hogy úgy tűnik, hogy nem ismer határokat! Tegyük fel, hogy idegenek jöttek egy másik országból, és ópiumot hoztak Angliába, és elcsábították országod népét, hogy füstöljék el, vajon te, az említett ország uralkodója, nem haragszol-e egy ilyen eljárásra, és jogos felháborodásoddal megpróbálsz-e megszabadulni tőle? Mindig is hallottuk, hogy fenségednek nagyon kedves és jóindulatú szíve van, akkor biztosan képtelen vagy megtenni vagy megtenni azt, amit másnak nem szabadna kívánnod, hogy megtegye veled! Ugyanakkor azt is hallottuk, hogy a kantonba érkező hajói mindegyiknél hordozzák a Felséged által kiadott dokumentumot, amelyre ezek a szavak vannak írva: “nem szabad megengedni, hogy csempészett árukat szállítson;”ez azt mutatja, hogy fenséged törvényei eredetükben mind különbözőek, mind szigorúak, és csak azt feltételezhetjük, hogy mivel az ide érkező hajók száma nagyon sok volt, nem fordítottak kellő figyelmet a kutatásra és megvizsgálásra; és ezért az, hogy most ezt a nyilvános dokumentumot címezzük Önnek, hogy tisztán tudja, milyen szigorúak és szigorúak a központi dinasztia törvényei, és minden bizonnyal azt fogja okozni, hogy ne sértsék meg őket újra elhamarkodottan!
továbbá hallottuk, hogy Londonban, a metropoliszban, ahol ti laktok, csakúgy, mint Skóciában, Írországban és más hasonló helyeken, semmiféle ópiumot nem termelnek. Csak a Hindosztáni gyarmati Királyság különböző részein, mint Bengál, Madras, Bombay, Patna, Malwa, Benares, Malacca, és más helyeken, ahol a hegyeket ópium növény borítja, ahol tartályokat készítenek a gyógyszer elkészítéséhez; hónapról hónapra, évről évre növekszik a méreg mennyisége, tisztátalan bűze felfelé emelkedik, amíg maga a menny dühös lesz, és az ott élő istenek felháborodnak! Neked, az említett tisztelt nemzet királynőjének, azonnal meg kellene szedned a növényt azokon a részeken a gyökérnél fogva! Vessétek el helyette az öt gabonát, és ha valaki még egyszer mákot Mer ültetni ezekre a földekre, a legszigorúbb büntetéssel kövessétek el bűnét. Egy valóban jóindulatú kormányzati rendszer által, mint ez, valóban hasznot fogtok aratni, és meg fogjátok szüntetni a gonosz forrását. A mennynek támogatnia kell téged, és az istenek felicity-vel fognak megkoronázni! Ez lesz a hosszú élet áldása, és ebből származik utódaid biztonsága és stabilitása!
ami a külföldi kereskedőket illeti, akik erre a központi földre jönnek, az étel, amit esznek, és a lakások, amelyekben tartózkodnak, teljes mértékben mennyei dinasztiánk jóságából származnak: az általuk megszerzett nyereség és az általuk felhalmozott vagyon csak a haszon azon részéből származik, amelyet Mennyei dinasztiánk kedvesen oszt nekik: és mivel ezek csak kevés időt töltenek el a ti országotokban, és idejük nagyobb részét a miénkben, a régi és a modern idők általánosan elfogadott maximája, hogy közösen intsük és világosan közöljük a rájuk váró büntetést.
tegyük fel, hogy egy másik ország tárgya Angliába jön kereskedni, minden bizonnyal meg kell felelnie Anglia törvényeinek, akkor mennyivel inkább vonatkozik ez ránk, az égi birodalomra! Most ennek a birodalomnak rögzített alapszabálya, hogy minden bennszülött kínai, aki ópiumot árul, halállal büntetendő, és még annak is, aki csak dohányzik, nem kevesebb, mint meg kell halnia. Álljatok meg, és gondolkodjatok el egy pillanatra: ha ti külföldiek nem hoztátok ide az ópiumot, akkor a kínai népünk Honnan vegye, hogy újra eladhassa? Ti vagytok az idegenek, akik bevonjátok egyszerű bennszülötteinket a halál vermébe, és egyedül ők szabadulnak meg élve? Ha csak egy közülük megfosztja egyik népünket az életétől, el kell adnia az életét cserébe azért, amit elvett: mennyivel inkább vonatkozik ez arra, aki ópiummal pusztítja el embertársait? A pusztítás, amelyet elkövet, egyetlen élettel megáll? Ezért azok a külföldiek, akik most ópiumot importálnak a központi országba, arra vannak ítélve, hogy az új statútum lefejeztesse és megfojtsa őket, és ez magyarázza azt, amit az elején mondtunk a gonosz fájának kitépéséről, bárhol is gyökerezik, minden nemzet javára.
azt is megállapítottuk, hogy a jelen év második hónapjában, tisztelt országotok főfelügyelője, Elliot, aki az ópium tilalmára vonatkozó törvényt rendkívül szigorúnak tekintette, megfelelő kérelemmel fordult hozzánk, kérve “a már korlátozott időtartam meghosszabbítását, mondjuk Hindosztánra és India különböző részeire öt hónapot, Angliára pedig tízet, amely után engedelmeskednek és az új statútumnak megfelelően járnak el”, és más hasonló tartalmú szavakat. Most pedig nekünk, a főbiztosnak és kollégáinknak, miután megfelelően előkészített emlékművet állítottunk a nagy császárnak, hálát kell éreznünk rendkívüli jóságáért, megkettőzött könyörületéért. Aki a következő másfél évben tévedésből ópiumot hoz ebbe az országba, ha csak önként jelentkezik, és a teljes mennyiséget átadja, bűnéért minden büntetés alól mentesül. Ha azonban a kijelölt idő lejárt, és még mindig vannak olyan személyek, akik továbbra is hozzák, akkor az ilyeneket a törvények tudatos megsértésének kell tekinteni, és a legbiztosabb, hogy megölik! Semmi esetre sem mutathatunk kegyelmet vagy kegyelmet! Ezt nevezhetjük valóban a jóindulat végletének és az igazságosság tökéletességének!
égi birodalmunk több mint tízezer királyságot szabályoz! Bizonyosan olyan mértékű isteni fenséggel rendelkezünk, amelyet ti nem tudtok felfogni! Még mindig nem tudjuk elviselni, hogy előzetes figyelmeztetés nélkül megöljük vagy megsemmisítsük, és ez az oka annak, hogy most világosan megismerjük országunk rögzített törvényeit. Ha az említett tisztelt nemzeted külföldi kereskedői folytatni akarják kereskedelmi kapcsolatukat, akkor remegve engedelmeskedniük kell feljegyzett törvényeinknek, örökre el kell vágniuk a forrást, ahonnan az ópium áramlik, és semmiképpen sem kísérletezhetnek törvényeinkkel saját személyükben! Hadd büntesse meg Felséged alattvalói közül azokat, akik esetleg bűnözők, ne kísérelje meg eltitkolni vagy eltitkolni őket, és így békét és nyugalmat fog biztosítani vagyonának, így jobban, mint valaha, megfelelő tiszteletet és engedelmességet fog tanúsítani, és így egységesen élvezhetjük a béke és a boldogság közös áldásait. Micsoda nagyobb öröm! Mi teljesebb felicity, mint ez!
engedje meg felségednek, hogy e közlemény kézhezvételét követően azonnal tájékoztasson minket a dolgok állásáról, és arról az intézkedésről, amelyet teljes mértékben az ópium gonoszságának megállítására törekszik. Kérjük, hagyja, hogy a válasz gyors legyen. Semmilyen körülmények között ne tegyen kifogásokat vagy halogasson. A legfontosabb kommunikáció.
P. S. mellékeljük az új törvény absztraktját, amely most hatályba lép.
” bármely idegen vagy külföldiek, akik ópiumot hoznak a központi földre, azzal a szándékkal, hogy ugyanazt adják el, a megbízókat minden bizonnyal lefejezik, a tartozékokat megfojtják; és minden vagyont (amely ugyanazon a hajón található) elkoboznak. Megadatik az a másfél év, amelyen belül, ha valaki véletlenül ópiumot hoz, önként lép előre, és átadja azt, mentesül bűne minden következményétől.”
Ez az említett császári rendelet Taoukwang 19.évének 6. hónapjának 9. napján érkezett, amikor a türelmi idő megkezdődik, és a Taoukwang 20. évének 12. hónapjának 9. napjáig tart, amikor befejeződik.
forrás:
From: Chinese Repository, Vol. 8 (1840. február), 497-503.o.; újranyomtatva William H. McNeil és Mitsuko Iriye, Szerk., Modern Ázsia és Afrika, olvasmányok a világtörténelemben Vol. 9, (New York: Oxford University Press, 1971), 111-118.
által beolvasott Jerome S. Arkenberg, Cal. Állami Fullerton. A szöveget Arkenberg professzor modernizálta.
Ez a szöveg az Internet Modern történelem Forráskönyvének része. A Sourcebook egy gyűjtemény a közkincs és másolás engedélyezett szövegek bevezető szintű osztályok a modern európai és világtörténelem.
hacsak másként nem jelezzük, a dokumentum konkrét elektronikus formája szerzői jog. Az engedélyt elektronikus másolásra, nyomtatott formában történő terjesztésre adják oktatási célokra és személyes használatra. Ha újraszövegezi a dokumentumot, jelölje meg a forrást. A forráskönyv kereskedelmi felhasználására nincs engedély.
ons Paul Halsall, 1998.október
Az Internet History Sourcebooks projekt a New York-i Fordham Egyetem történelem Tanszékén található. Az Internet Medieval Sourcebook és a projekt egyéb középkori elemei a Fordham University középkori Tanulmányok Központjában találhatók.Az IHSP elismeri a Fordham University, a Fordham University History Department és a Fordham Center For Medieval Studies hozzájárulását a projekt webterületének és szerverének támogatásához. Az IHSP a Fordham Egyetemtől független projekt. Bár az IHSP arra törekszik, hogy kövesse az összes vonatkozó szerzői jogi törvényt, a Fordham University nem az intézményi tulajdonos, és nem felelős semmilyen jogi lépés eredményeként.
6. oldal koncepció és Design: Paul Halsall létrehozott január 1996: legújabb verzió 20 január 2021