két gyökeresen eltérő perspektívák, hogyan működik a világ

ebben a cikkben fogok feküdt ki az Ön számára a lényeg az egyes kitalált karakter világnézetek.

ahogy végigolvasod őket, kérdezd meg magadtól, hogy a két életszemlélet közül melyik

  • pontosabb, azaz jobban tükrözi a valóságot
  • valószínűbb, hogy boldog, egészséges és teljes élethez vezet.

gondolhat erre a gyakorlatra, mint egyfajta gondolatkísérletre.

a célom csupán az, hogy bemutassam ezeket az ötleteket, és arra ösztönözzelek, hogy fontold meg a lehetséges következményeiket az életedre és mások életére.

jogi nyilatkozat: nem áll érdekemben felajánlani egy adott világnézet jóváhagyását vagy bármilyen normatív ítélet kifejezését.

gyakorlatilag minden, ami az életben történik, végső soron arra vezethető vissza, hogy hierarchikusan szervezett társadalomban élünk, amelyben egyes csoportok nagyobb hatalommal rendelkeznek, mint mások.

egyikünk sem létezik egyenletes játéktéren.

az uralkodók — akik aránytalanul sok politikai, gazdasági, társadalmi és szimbolikus tőkével rendelkeznek — uralják és leigázzák a domináltakat.

a hatalmi pozíciókban lévő embereknek eredendően érdekük a status quo védelme és az elnyomás struktúráinak megváltoztatására irányuló erőfeszítések visszaszorítása.

így vagy úgy, az élet nem más, mint egy játék.

függetlenül attól, hogy rájönnek — e vagy sem, minden ‘játékos’ mindent megtesz, hogy felemelkedjen a következő ‘szintre’ – vagy legalábbis megakadályozza, hogy megfosztják magukat jelenlegi pozíciójuktól.

Az élet sikere annak a képességnek a terméke, hogy minél több erőforrást — társadalmi kapcsolatokat, tudományos bizonyítványokat, szakmai képesítéseket, pénzt, készségeket, fizikai képességeket — gyűjtsön össze.

Az élet egy zéró összegű játék: mint a tőzsdei játék, az egyik ember nyeresége mindig a másik vesztesége.a hatalmas vállalatok óriási befolyást gyakorolnak a politikusokra és a törvényhozókra, hatékonyan irányítják az utóbbiakat olyan politikák és törvények felé, amelyeket az előbbiek kedvelnek, és távol azoktól, amelyeket az előbbiek károsnak tartanak az érdekeikre.

gyakran előfordul, hogy az önzetlennek tűnő és mások javát szolgáló cselekedeteket a kapzsiság és az önző vágyak motiválják, hogy javítsák saját helyzetüket az életben.

az elnyomó struktúrák széles skálája létezik, amelyek úgy működnek, hogy a politikai, gazdasági vagy társadalmi hatalommal alig vagy egyáltalán nem rendelkezők elkerülhetetlenül hátrányos megkülönböztetést, marginalizációt és strukturális erőszakot tapasztalnak.

az ideológia áthatja a társadalmat. Az ideológia olyan eszköz, amelyet a domináns használ a laikus polgárok összezavarására és a hatalmasok bűneinek elrejtésére.

a vállalkozásokat, a kormányokat, a nemzetközi szervezeteket, a politikai pártokat és a szakmai szövetségeket alaposan ellenőrizni kell, hogy megakadályozzák, hogy ártatlan embereket bántsanak.

A kapitalizmus eredendően destruktív: a végtelen növekedésre való törekvés a környezet pusztulásához, a föld erőforrásainak kimerüléséhez és a gazdagok és szegények közötti szakadék szélesítéséhez vezet.

sok helyzetben — de semmiképpen sem mindegyikben — az emberek több közös vonást mutatnak azokkal, akik kulturálisan, gazdaságilag, etnikailag és/vagy politikailag hasonlóak hozzájuk, mint azokkal az idegenekkel, akik másképp cselekszenek, néznek és / vagy gondolkodnak, mint ők.

valódi változás ebben a rendszerben lehetséges, de rendkívül nehéz elérni.

csak amikor a hasonlóan elnyomott emberek tömegei összegyűlnek, hogy aktívan ellenálljanak leigázásuknak, akkor a dominancia struktúrái végül utat engednek a társadalmi szerveződés egyenlőbb formáinak.

azoknak, akiknek hasonló tapasztalataik vannak a marginalizálódásról, együtt kell működniük, hogy megkönnyítsék a hatalom és a vagyon újraelosztását, és ezáltal hozzájáruljanak egy igazságosabb társadalmi rend megteremtéséhez.

összességében az élet küzdelem a ‘birtokosok’ és a ‘nincstelenek’között.

világnézet 2: Az élet a kemény munkáról, a személyes felelősségről, a hatékony döntéshozatalról és az együttműködésről szól

gyakorlatilag minden, ami az életben történik, végső soron arra a tényre vezethető vissza, hogy mindannyian személyesen felelősek vagyunk az életünk irányáért — jó vagy rossz.

az életben elért siker — gazdasági siker, tartalmas kapcsolatok másokkal, mentális és pszichológiai jólét, spirituális kiteljesedés-az odaadás, az erőfeszítés, a kemény munka és a másokkal való együttműködés eredménye.

az emberek képesek megváltoztatni azokat a körülményeket, amelyek nem tetszenek nekik, és amelyek elől menekülni akarnak.

nem számít, mennyire súlyos a helyzet,az egyén mindig képes választani, hogy milyen lépéseket tegyen a következő.

az emberek gyakran hoznak döntéseket a különböző körülmények teljes megértésének hiányában, de a választás szabadsága változatlan marad.

általánosságban elmondható, hogy az emberek ‘előrébb jutnak’ az életben, mert keményen dolgoznak, és a szükséges áldozatokat hozzák meg az út mentén.

az a képesség, hogy a hosszú távú sikerre való törekvést a rövid távú élvezet helyett prioritásként kezeljük, elválasztja a sikereseket a sikertelenektől.

minden ember – még azok is, akik jelenleg a szegénység, a marginalizáció és a társadalmi kirekesztés körülményei között találják magukat-képesek arra, hogy javítsák élethelyzetüket, és segítsék a körülöttük élőket a sikerben.

az alapvető igazság az életről a következő: az, hogy hogyan reagálunk azokra a dolgokra, amelyek velünk történnek, ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, mint maguk a dolgok.

nem mindig lehet megvédeni magunkat a veszélyes, fenyegető vagy más módon nem kívánt helyzetektől, de amit tehetünk, az az, hogy eldöntjük, hogyan értjük meg az ilyen helyzetek jelentését és hogyan reagálunk az eredményekre.

a legtöbb esetben a hatalmi pozícióban lévő emberek-üzleti vezetők, vállalkozók, bírák, törvényhozók, rendőrök, politikusok, állami képviselők — becsületes emberek, akik megpróbálják a lehető legjobban megtenni a korlátokat és a nyomást, amelyeknek ki vannak téve.

korrupt tisztviselők, kétes üzletemberek, diszkriminatív bűnüldözési tisztviselők, álnok politikusok és mások, mint ők, ‘rossz almák’ — nem a norma.

a törvény nem azért létezik, hogy megvédje az uralkodó érdekeit, hanem hogy mindenki számára biztosítsa az egyenlőséget.

a jogállamiság megköveteli, hogy minden állampolgárt, függetlenül attól, hogy milyen hatalommal rendelkezik, tisztességesen és pártatlanul kezeljenek.

a történelem bizonyítja azt a tényt, hogy a valódi változás nemcsak lehetséges, hanem az emberi élet rendszeres, bár még mindig túlságosan ritka jellemzője is.

a polgárjogi mozgalomtól, a melegjogi Mozgalomtól és a környezetvédelmi mozgalomtól a Nőjogi mozgalomig, a # MeToo mozgalomig és a transznemű jogok Mozgalmáig egyértelmű, hogy az embereknek megvan a hatalmuk arra, hogy jobbá tegyék a társadalmat.

a meglévő hatalmi struktúrák nem állandóak és nem is áthatolhatatlanok: a társadalom idővel egyenlőbbé és kevésbé elnyomóvá válhat.

sőt, az élet nem egy zéró összegű játék; a verseny rossz referenciakeret a világ működésének megértéséhez.

számos példa van arra, hogy egyének, csoportok, szervezetek, sőt egész országok együtt dolgoznak, hogy kölcsönösen előnyös módon segítsék egymást.

azok az emberek, akik mások segítésének szentelik magukat, általában nem szenvednek következményeket, hanem általában még több sikert (és elégedettséget) szereznek saját életükben.

a csoportok akkor gyarapodnak, amikor együtt dolgoznak — nem pedig akkor, amikor megpróbálnak megosztani és meghódítani.

az emberek közötti felszínes különbségek végső soron sokkal kevésbé jelentősek és jelentőségteljesek, mint az emberi faj tagjainak közös jellemzői, vágyai és tapasztalatai.

hogyan látja a világot?

őszintén érdekel, hogy a két világnézet közül melyiket találod pontosabbnak, meggyőzőbbnek, segítőkészebbnek, informatívabbnak, inspirálónak vagy erőteljesebbnek.

  • a két perspektíva közül melyik vonzóbb az Ön számára? Miért?
  • Ön szerint melyik a valószínűbb, hogy boldog és teljes életet eredményez?
  • melyik alkalmasabb arra, hogy bátorítson másokat segíteni és jót tenni ebben a világban?
  • az egyik világnézet jobban tükrözi a valóságot, mint a másik?
  • több betekintést nyújt-e az ember abba, hogy mi szükséges a pozitív változáshoz? Ha igen, milyen pozitív változás? Személyes vagy társadalmi változás, vagy mindkettő?
  • mindkét Nézőpont hibás, hiányos vagy más módon problematikus? Ha igen, mi a sajátos szemléletmódod a világ működéséről és az élet céljáról?

minden életünkben eljön az a pont — ha nem több pont—, amikor szembe kell néznünk az ilyen jellegű nehéz kérdésekkel, és el kell döntenünk, hogy melyik nagy narratívát használjuk annak strukturálására, hogyan látjuk a világot, és hogyan veszünk részt benne.az alapvető politikai, gazdasági és kulturális struktúráinkról és az emberi természet lényegéről szóló történetek mélyen befolyásolják kapcsolatainkat másokkal, sőt a bolygónkkal is.

Ha, ahogy néhány relativista filozófus állítja, az észlelés minden, mit érzékel, amikor a világba néz, és megkérdezi magától, hogy a dolgok valójában hogyan működnek?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.