a hagyományos kínai lexikográfia a karaktereket hat kategóriába sorolta (!) (!!!!!!!!!!). Ez a besorolás Xu Shen második századi szótárából ismert Shuowen Jiezi, de nem onnan származott. A kifejezés először a Zhou rítusai, bár lehet, hogy eredetileg nem a karakterek létrehozásának módszereire utalt. Amikor Liu Xin (KR. E.23. d.) szerkesztette a rítusokat, hatféle listával, példák nélkül glosszálta a kifejezést.A CE első századi Han könyve, valamint Zheng Zhong idézi Zheng Xuan első századi kommentárjában a Zhou rítusairól.Xu Shen Liu hat típusának mindegyikét egy pár karakterrel illusztrálta a shuowen Jiezi.
a hagyományos osztályozást még mindig tanítják, de már nem a modern lexikográfiai gyakorlat középpontjában áll. Egyes kategóriák nincsenek egyértelműen meghatározva, és nem is zárják ki egymást: az első négy a szerkezeti összetételre, míg az utolsó kettő a felhasználásra vonatkozik. Emiatt néhány modern tudós a karakterképzés hat alapelvének tekinti őket, nem pedig hat karaktertípusnak.
a kínai karakterek legkorábbi jelentős, fennmaradt korpusza a teknőshéjakon és az állatállomány csontjain található, főleg az ökrök lapockáján, a piromanciában, a jóslás egyik formájában. Ezeket az ősi karaktereket oracle bone scriptnek hívják. Ezeknek a karaktereknek nagyjából egynegyede piktogram, míg a többi fono-szemantikai vegyület vagy összetett ideogram. Annak ellenére, hogy évezredek óta változik a forma, a használat és a jelentés, néhány ilyen karakter továbbra is felismerhető a modern kínai olvasó számára.
jelenleg a kínai karakterek több mint 90%-a fono-szemantikai vegyületek, amelyek olyan elemekből épülnek fel, amelyek mind a jelentésre, mind a kiejtésre utalnak. Mivel azonban mind a karakterek jelentése, mind kiejtése az idő múlásával megváltozott, ezek az összetevők már nem megbízható útmutatók sem a jelentéshez, sem a kiejtéshez. Ezen összetevők történelmi és etimológiai szerepének felismerésének elmulasztása gyakran téves osztályozáshoz és hamis etimológiához vezet. A legkorábbi források (az oracle bones script és a Zhou-dinasztia bronz script) tanulmányozása gyakran szükséges ahhoz, hogy megértsük az adott karakter valódi összetételét és etimológiáját. A Közép-és régi kínai fonológia rekonstruálása a karakterekben található nyomokból a Kínai Történeti nyelvészet része. Kínaiul Yinyunxue-nak hívják (‘studies of sounds and Rimes’).
PictogramsEdit
Nagyjából 600 Kínai karakterek piktogramok (象形; xiàng xíng; ‘formában utánzás’) – stilizált rajzok a tárgyak képviselik. Ezek általában a legrégebbi karakterek közé tartoznak. Néhány, az alábbiakban a legkorábbi formáikkal, a Kr. e. tizenkettedik századból származó orákulum csontokra nyúlnak vissza.
ezek a piktogramok fokozatosan stilizáltabbá váltak, és elvesztették piktográfiai ízüket, különösen az orákulum csontkönyvről a keleti Zhou Pecsétkönyvére való áttérés során, de kisebb mértékben a Han-dinasztia klerikális írásjegyére való áttérés során is. Az alábbi táblázat néhány kínai piktográfiai karakter fejlődését foglalja össze.
| Oracle Bone Script | Seal Script | irodai Script | félig kurzív Script | kurzív Script | rendszeres Script (hagyományos) | regular script (egyszerűsített) | pinyin | jelentése |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
rì | Sun |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
yuè | Moon |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
shān | Mountain |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
shuǐ | Water |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
yǔ | Rain |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
mù | Wood |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
hé | Rice Plant |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
rén | Person |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
nǚ | Woman |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
mǔ | Mother |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
mù | Eye |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
niú | Cow |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
yáng | Goat |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
mǎ | Horse |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
niǎo | Bird |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
guī | Tortoise |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
lóng | Chinese Dragon |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
fèng | Kínai Főnix |
Egyszerű ideogramsEdit
Ideogrammák (指事; zhǐ shì; ‘jelzés’) express egy elvont eszme keresztül egy ikonikus formában, beleértve az ikonikus módosítása piktografikus karaktereket. Az alábbi példákban az alacsony számokat a megfelelő vonások száma, az irányokat egy vonal feletti és alatti ikonikus jelzés, a fa részeit pedig a fa piktogramjának megfelelő részének megjelölésével jelölik.
| Karakter | Pinyin |
|---|
megjegyzés:
- 本; běn; ‘root’ – fa (木; mù) a busz jelzi, hogy az extra stroke.
- 末; mò; ‘apex’ – a fordított 本; běn, egy fa, a felső által kiemelt, extra stroke.
Összetett ideographs Edit
Összetett ideographs (會意; huì yì; ‘csatlakozott jelentése’), más néven asszociatív vegyületek vagy logikai aggregátumok, vagy vegyületek két vagy több piktografikus vagy ideographic karakterek javaslom azt a szót, hogy képviselteti magát.A postface a Shuowen Jiezi, Xu Shen adott két példa:
- 武; “katonai”, megalakult a 戈; ‘tőr-axe’ s 止; ‘láb’
- 信; ‘őszinte’, megalakult a 人; “személy” (később csökken 亻), valamint 言; ‘beszéd’
Egyéb karakterek gyakran magyarázni, mint összetett ideographs a következők:
- 林; lín; ‘liget’, áll két fa
- 森; sēn; ‘erdő’, amely a három fa
- 休; xiū; ‘árnyék, a többi’, ábrázoló egy ember, egy fa
- 采; cǎi; ‘aratás’, ábrázoló, egy kéz, egy bokor (később írt 採)
- 看; kàn; ‘nézni’, ábrázoló kezem felett egy szem
- 莫; mù; ‘naplemente’, ábrázoló, a nap eltűnik a fűben, eredetileg írni, mint 茻; ‘vastag fű’ körülzáró (később írott)
sok olyan karaktert, amelyet korábban összetett ideográfnak minősítettek, ma úgy gondolják, hogy tévesen azonosítottak. Például, Xu Shen példa 信, ami a szó xìn < *snjins “őszinte”, most általában tekinthető csatlakozó-szemantikai vegyület, 人; rén < *njin, mint fonetikus, valamint 言; ‘beszéd’, mint signific. Sok esetben a karakter redukciója elhomályosította eredeti fono-szemantikai jellegét. Például, a karakter kb; a ‘fényes’ gyakran a összetett nak, – nek ++ ; ‘nap ‘és’hold’. Ez a forma azonban valószínűleg egy igazolt alternatív forma egyszerűsítése, amely fono-szemantikai vegyületnek tekinthető.
Peter Boodberg és William Boltz azzal érveltek, hogy egyetlen ősi karakter sem volt összetett ideográfia. Boltz a fennmaradó eseteket azzal magyarázza, hogy egyes karakterek több, egymástól független szót képviselhetnek, különböző kiejtéssel, mint a sumér ékírásban és az egyiptomi hieroglifákban, és az összetett karakterek valójában fono-szemantikai vegyületek, amelyek egy alternatív olvasaton alapulnak, amely azóta elveszett. Például a (Z) ‘CA’ (<‘)> *’a’ béke ”karaktert gyakran a ‘tető’ és a ‘ nő ‘ kombinációjaként emlegetik. Boltz úgy véli, hogy a karakterek a következők lehetnek: n<“> *nrja=”nő” és a (Z)< *A (Z) “letelepedett” szó, és hogy a tetőt később hozzáadták az utóbbi használat egyértelműsítéséhez. Ennek a második olvasatnak az alátámasztására, rámutat más karakterekre, amelyek ugyanazzal a ++ komponenssel rendelkeznek, amelyek hasonló régi kínai kiejtéssel rendelkeztek:; y ++ < *cauca8 “Trans”, nu ons < *nruan “to quarge” és a (Z) cauca8 és a (Z) cauca8 < *kran “kicsapongó”. Más tudósok elutasítják ezeket az érveket az alternatív olvasmányok mellett, és valószínűbbnek tartják az adatok más magyarázatait, például a xhamsterre mint a csökkentett forma nak,-nek 6, amelyet fonetikus-szemantikai vegyületként lehet elemezni, míg a xhamsterre fonetikus. Úgy vélik, hogy a karakterek a fő – és fő – fonetikus vegyületek, egyrészt azért, mert a javasolt fonetikai és szemantikai elemek azonosak, másrészt azért, mert a nagyon eltérő kezdeti mássalhangzók *a fő-és *n-általában nem fogadhatók el egy fonetikus vegyületben. Christopher Button megmutatta, hogy a kifinomultabb paleográfiai és fonológiai elemzések hogyan magyarázhatják Boodberg és Boltz javasolt példáit anélkül, hogy polifóniára támaszkodnának.
míg az összetett ideográfiák a kínai karakterek korlátozott forrásai, sok Japánban létrehozott kokuji-t alkotnak az őshonos szavak ábrázolására.Példa:
- 働 hatara(ku) “dolgozni”, megalakult a 人 személy 動 mozgás
- 峠 tōge “hágó”, megalakult a 山 hegy, 上 fel 下 le
Japán alkotások, ilyen karakter nem volt Kínai vagy Kínai-Japán olvasmányok, de egy pár van rendelve találták fel a Sino-Japán olvasmányok. Például a közös karakter a D-t kapta d-tól (tól től) d-tól), sőt a 20.században a D-t is kölcsönvették Kínai Írásbelik a D-vel.
Rebus (fonetikus kölcsön) charactersEdit
Jiajie ( ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ) olyan karakterek, amelyeket “kölcsönvettek” egy másik homofón vagy közel-homofón morféma megírásához. Például a (Z) *M-R) “búza”betű eredetileg egy búzanövény piktogramja volt, jelentése: * m-r) “búza”. Mivel ezt a régi kínai szóhoz hasonlóan ejtették ki * M 6.r enterprises “to come” (“eljövendő”), az ige írására is használták a (z) addictive-t. Végül a gyakoribb használat, az “eljövendő” ige lett az alapértelmezett olvasata a karakternek, és egy új karaktert, a “búzát”kitalálták. (A modern kiejtések az L és az M.) Ha egy karakter használni, mint egy rebus így, ez az úgynevezett 假借字; jiǎjièzì; chia3-chie(h)4-tzu4; ‘kölcsön, kölcsön kértek karakter’, lefordítható a “fonetikus hitel karakter” vagy a “rebus” karakter.
mint az egyiptomi hieroglifákban és a sumér ékírásokban, a korai kínai karaktereket rebusként használták absztrakt jelentések kifejezésére, amelyeket nem könnyű ábrázolni. Így sok karakter állt egynél több szót. Bizonyos esetekben a kiterjesztett használat teljesen átveszi az irányítást, és egy új karakter jön létre az eredeti jelentéshez, általában az eredeti karakter radikális (meghatározó) módosításával. Például, a (Z) számú) számú főnév eredetileg azt jelentette, hogy “jobb kéz; jobb”, de kölcsönvették az elvont szó (y) megírásához, hogy “újra; ráadásul”. A modern használata, a karakter 又 kizárólagosan képviseli yòu, hogy “megint”, míg 右, amely hozzáteszi, hogy a “száj radikális” 口, hogy 又, képviseli yòu “igaz”. Ez a grafikus pontosítás folyamata a fono-szemantikai összetett karakterek közös forrása.
| Pictograph vagy a ideograph |
Rebus word |
Eredeti word |
Új karakter eredeti word |
|---|---|---|---|
| 四 | persze a “négy” | persze “orrába” | 泗 (nyálkahártya; nátha) |
| 枼 | yè “lapos, vékony” | yè “levél” | 葉 |
| 北 | běi “észak” | bèi “vissza (a test)” | 背 |
| 要 | yào, hogy “akarom” | yāo “derék” | 腰 |
| 少 | shǎo “pár” | shā “homok” | 沙, valamint 砂 |
| 永 | yǒng “örökké” | yǒng “úszni” | 泳 |
Míg ezt a szót jiajie dátumok a Han-Dinasztia, a kapcsolódó kifejezés tongjia A Ming-dinasztiából származik. A két kifejezést gyakran használják, mint szinonimák, de van egy nyelvi különbséget jiajiezi, hogy egy fonetikus hitel karakter egy szót, ami eredetileg nem volt egy karakter, mint használ 東; egy zsákba kötve mindkét végén a dōng “keleti”, valamint tongjia, hogy egy cserélhető karakter használni a meglévő homophonous karakter, mint használ 蚤; zǎo; ‘bolha’ a 早; zǎo; “korai”.
Bernhard Karlgren szerint ” az egyik legveszélyesebb botlás a Han előtti szövegek értelmezésében a kölcsön karakterek gyakori előfordulása.”
Csatlakozó-szemantikai összetett charactersEdit
- 形聲; xíng shēng; ‘formában, hang’ vagy 諧聲; xié shēng; ‘hang megállapodás’
Ezek a formában több, mint 90% – a Kínai karakterek. Két összetevő kombinálásával jöttek létre:
- fonetikus komponens a rebus elven, vagyis egy karakter, amely megközelítőleg helyes kiejtéssel rendelkezik.
- szemantikai komponens, más néven a meghatározó, korlátozott számú karakter egyike, amely a jelentés elemét szolgáltatta. A legtöbb esetben ez az a radikális is, amely alatt egy karakter szerepel a szótárban.
mint az ókori egyiptomi írásban, az ilyen vegyületek kiküszöbölték a fonetikai kölcsönök által okozott kétértelműséget (fent).
Ez a folyamat megismételhető, egy csatlakozó-szemantikai összetett karakter is használják, mint egy fonetikus további vegyület, amely azt eredményezheti, hogy nagyon összetett karakter, mint például a 劇 (豦 = 虍 + 豕, 劇 = 刂 + 豦).
gyakran a szemantikai komponens a bal oldalon van, de sok lehetséges kombináció létezik, lásd a gyökök alakját és helyzetét.
ExamplesEdit
példaként a “megmosakodni” jelentésű igét ejtik m-nek. Ez ugyanúgy hangzik, mint az M “fa” szó, amelyet az egyszerű piktográffal írtak. Az igét M (M) egyszerűen lehetett volna írni, mint a “fa”, de a pontosítás érdekében a “víz” karakterével kombinálták, némi képet adva a jelentésről. A kapott karaktert végül úgy írták, hogy ‘hajat mosni’. Hasonlóképpen, a víz meghatározó volt együtt 林; lín; ‘erdő’, hogy készítsen a vízzel kapcsolatos homofon 淋; lín; ‘önteni’.
| Meghatározó | Rebus | Összetett |
|---|---|---|
| 氵; ‘víz’ | 木; mù | 沐; mù; ‘mosni magát’ |
| 氵; ‘víz’ | 林; lín | 淋; lín; ‘önteni’ |
Azonban a fonetikus alkatrész nem mindig olyan semmitmondó, mint ez a példa javaslom. Néha olyan rebusokat választottak, amelyek mind szemantikailag, mind fonetikailag kompatibilisek voltak. Gyakran előfordult az is, hogy a determinatív csupán korlátozta egy olyan szó jelentését, amelynek már több volt. Példa erre a (Z)’ vegetable’. A növények esetében a meghatározó (meghatározó) évszámokat kombináltuk a (Z) évszámmal, A (Z) évszámmal és a (Z) évszámmal. Azonban 采; cǎi nem pusztán a kiejtés. A klasszikus szövegekben azt is használták, hogy “zöldséget”jelentsen. Ez azt jelenti, hogy a “szüret” – től a “zöldség” – ig terjedő szemantikai kiterjesztésen esett át, és az ” ONS ” hozzáadása csak azt határozta meg, hogy az utóbbi jelentést meg kell érteni.
| Determinatív | Rebus | összetett | =növény | =növény | = növény | = növény | C ons; ‘vegetable’ |
|---|
néhány további példa:
| Meghatározó | Rebus | Összetett |
|---|---|---|
| 扌; ‘kéz’ | 白; bái | 拍; pāi; ‘tapsolni, hit’ |
| 穴; ‘ásni’ | 九; jiǔ | 究; jiū; ‘kivizsgálására’ |
| 日; ‘nap’ | 央; yāng | 映; yìng; ‘reflection’ |
Sound changeEdit
eredetileg az azonos fonetikával rendelkező karakterek olvasata hasonló volt, bár mára jelentősen eltértek egymástól. A nyelvészek nagymértékben támaszkodnak erre a tényre, hogy rekonstruálják a régi kínai hangokat. A karakterek kortárs külföldi kiejtéseit a történelmi kínai kiejtés rekonstruálására is használják, főleg a Közép-kínai kiejtését.
amikor az emberek megpróbálnak olvasni egy ismeretlen összetett karaktert, akkor általában azt feltételezik, hogy fonoszemantikus elvekre épül, és követik a hüvelykujjszabályt, hogy “ha van oldal, olvassa el az oldalt” (ha van oldal, olvassa el az oldalt ” (ha van oldal, olvassa el az oldalt), és az egyik komponenst fonetikusnak veszik, ami gyakran hibákat eredményez. Mivel az Ó-Kínai időszak óta eltelt két-háromezer év alatt bekövetkezett hangváltozások kiterjedtek voltak, egyes esetekben egyes összetett karakterek fonoszemantikus természetét eltörölték, a fonetikus komponens egyáltalán nem nyújt hasznos fonetikai információkat a modern nyelvben. Például, 逾 (yú, /y3⁵/, ‘haladhatja meg’), 輸 (shū, /ʂu⁵⁵/, ‘veszíteni; donate’), 偷 (tōu, /tʰoʊ⁵⁵/, ‘lop; tudjon által’) részesedése a fonetikus 俞 (yú, /y3⁵/, ‘egy vezetéknév; egyetértek’), de kiejtéseik nem hasonlítanak egymásra a szokásos mandarinban vagy bármely modern nyelvjárásban. Az Ó-kínai nyelvben a fonetikus kiejtése rekonstruált *lo, míg a fent felsorolt fonoszemantikus vegyületeket rekonstruálták *lo, * lo, illetve * l közben. Mindazonáltal, az összes karaktert tartalmazó karakterek közül a standard Mandarin a yu, shu, tou, és a közeli rokonságban lévő you és zhu különböző tonális változataiként ejtik ki.
SimplificationEdit
mivel sok karakter fonetikus elemei már nem pontosan képviselik kiejtésüket, amikor a Kínai Népköztársaság egyszerűsítette a karaktereket, gyakran helyettesítettek egy fonetikát, amelyet nemcsak egyszerűbb írni, de pontosabb is volt a modern Mandarin olvasat számára. Ez néha olyan formákat eredményezett, amelyek kevésbé fonetikusak, mint az eredetiek a Mandarin kivételével a kínai fajtákban. (Vegye figyelembe a példát, hogy sok meghatározót is egyszerűsítettek, általában a kurzív formák szabványosításával.)
|
|
Származtatott cognatesEdit
A származékos rokonértelmű párja (轉注; zhuǎn zhu; ‘kölcsönös jelentése’) a legkisebb kategóriájú, valamint a legalább értettem. A postface a Shuowen Jiezi, Xu Shen adott, mint például a karakterek 考 kǎo “ellenőrizni”, valamint 老 lǎo “régi”, ami hasonló volt, mint a Régi Kínai kiejtés (*khuʔ, valamint *a C-ruʔ-kal), illetve lehet, hogy ugyanaz a etimológiai gyökere, ami azt jelenti, “az idős ember”, de lett lexicalized két külön szót. A kifejezés NEM jelenik meg a szótár törzsében, és Liu Xin iránti tiszteletből szerepelhetett a postface-ben. Gyakran kihagyják a modern rendszerekből.