absztrakt :
a betegek differenciáldiagnózisát és tüdőfunkció-korrelációit kívánjuk leírni a belégzési nagyfelbontású CT (HRCT) vizsgálatok normál eredményeivel, akik légcsapdát mutattak a kilégzési vizsgálatokon.
273 egymást követő diffúz tüdőbetegségben szenvedő beteg HRCT-vizsgálatát vizsgálták felül. A HRCT 1-2 cm – es időközönként belégzési vizsgálatokból, három szinten pedig kilégzési vizsgálatokból állt. A kilégzési levegő csapdázását kimutató vizsgálatokat két csoportra osztották: az egyiknek normális eredményei voltak a belégzési vizsgálatokon, a másiknak pedig abnormális eredményei voltak a belégzési vizsgálatokon. Ezekben a csoportokban a légzésfunkciós vizsgálatok eredményeit olyan betegcsoporttal hasonlították össze, akiknél a belégzési és kilégzési HRCT-vizsgálatok normális eredményeket mutattak.
negyvenöt beteg mutatott légcsapdát a kilégzési HRCT-vizsgálatokon. Ebből a 45 betegből 36-nál (bronchiectasis, bronchiolitis obliterans, asthma, krónikus bronchitis és cysticus fibrosis) a belégzési nagyfelbontású CT-vizsgálat kóros elváltozásokat mutatott. A fennmaradó kilenc betegnél a belégzési HRCT normális eredményeket mutatott; e kilenc betegnél a bronchiolitis obliterans (n = 5), az asthma (n = 3) és a krónikus bronchitis (N = 1) szerepelt. A légcsapdában szenvedő betegeken végzett légzésfunkciós vizsgálatok eredményei és a belégzési vizsgálatok normális eredményei közbülső eredmények voltak, a belégzési és kilégzési HRCT vizsgálatok normális eredményei és a légcsapdában és a belégzési vizsgálatok rendellenes eredményei között.
azoknál a betegeknél, akiknél a belégzési vizsgálatok normális eredményeket mutatnak, a légcsapdázás a kilégzési HRCT-vizsgálatokon leggyakrabban bronchiolitis obliterans-szal és asztmával társul. Ajánlott a kilégzési vizsgálatok elvégzése azoknál a betegeknél, akiknek ezen betegségek egyike lehet.