LEBO-HAMATH (Zsid. Egy helységnév vagy földrajzi kifejezés ,amelyet gyakran említenek az ere (Izrael) északi határjeleként. A Kánaán határainak bibliai leírása Lebo-Hamathot a Földközi-tenger melletti Hór-hegy és a szíriai sivatag közelében fekvő Zedad közötti északi határon helyezi el (Num. 34:8). Kánaán földje ebben a beszámolóban Kánaán egyiptomi tartományát jelöli az izraelita hódítás idején; északon a Hettita Királyság földjéig terjedt (Józs. 1:4). Az északi határ pontjaként Lebo-Hamathot a kémek története (szám. 13: 21) és azoknak a területeknek és nemzeteknek a felsorolásában, amelyek “nem ismerték Kánaán minden háborúját” (Józs. 13:5; bíró. 3:3). Miután Dávid meghódította Arám-Damaszkuszt és Arám-Zobát, Lebó-Hamát Izrael királyságának északi határvárosa volt, amely elérte Hamát földjét (i királyok 8:65; I Chron. 13:5); Jeroboám II visszaállította Izrael határát Lebo-Hamáttól az Arabah patakjáig (II királyok 14:25; Ámos 6: 14). Miután az asszír hódítás ere 6 Izrael és Szíria A nyolcadik században B.I.E. Lebo-Hamath nyilvánvalóan az asszír tartományok, Damaszkusz és ha-math (Ezék. 48:1).
a legtöbb tudós értelmezte a héber kifejezést (Zsid. “Hamath bejárata” vagy “hamath felé vezető út” (ma Hama az Orontes-on). A Bibliából származó nyelvi bizonyítékok azonban azt bizonyítják, hogy a Lamed a 6.században a gyökér része (vö. 6: 14), továbbá, ha nem helynév lenne, furcsa lenne, ha csak konkrét helyneveket tartalmazó határlistákon szerepelne. Hamathot nyilvánvalóan azért adták hozzá Lebóhoz, hogy megkülönböztesse más azonos nevű helyektől, és esetleg jelezze, hogy Hamath földjéhez tartozik.
a Labu nevű város, amely közvetlenül Hamath városai után jelenik meg Tiglath-Pileser iii feliratában, kétségtelenül megegyezik az Itinerarium Antonini-ban említett Libóval, mint laudicia (Kadesh az Orontes-on) és Heliopolis (Baalbek) közötti félúton. A város határozottan azonosítható Labwával, amely egy termékeny régióban található, az északi Libanoni Beqa Orontes egyik forrása közelében. A nagy tell, amelyen Labwa falu áll, a bronzkorból és a későbbi időszakokból származó kerámiákat tartalmaz.
mindezek a hivatkozások arra utalnak, hogy Lebo fontos város volt az északi Libanoni Beqa-ban Kadesh-től délre. Úgy tűnik, hogy már “RB adapt (= Lab) Az erdőben”, II. Amenophis és II. Ramszesz felirataiban, valamint Labana az Amarna táblákban.
bibliográfia:
Luckenbill, Records, 2 (1927), 294; Abel, Geog, 1 (1933), 300-2; Noth, in: zdpv, 58 (1935), 242ff.; Elliger, in: pjb, 32 (1936), 34FF.; Noth, ugyanott., 33 (1937), 36ff.; Maisler a: bjpes, 12 (1946), 91-102; idem, in: basor, 102 (1946), 9; idem, in: rhje, 1 (1947), 33F.; idem, in: Eretz Israel, 3 (1955), 26; S. Yeivin, in: az orientalisták 22.Kongresszusának közleményei (1957), 587ff.; Aharoni, Föld, index.