A Homo sapiens valószínűleg eredendően hiszékeny faj. Evolúciós sikereinket a kultúrának köszönhetjük, egyedülálló képességünknek, hogy befogadjuk, bízzunk és cselekedjünk a másoktól kapott történetek alapján, és így gyűjtsük össze a világról alkotott közös nézetet. Bizonyos értelemben a másokban való bizalom második természet.
de nem minden, amit másoktól hallunk, hasznos vagy akár igaz. Számtalan módja van annak, hogy az embereket félrevezessék, becsapják és átverjék, néha szórakozásból, de gyakrabban haszonszerzés vagy politikai haszonszerzés céljából.
bár a társadalmi tudás megosztása evolúciós sikerünk alapja, ebben a korlátlan és szűretlen információ korában egyre nagyobb kihívássá válik annak eldöntése, hogy mit higgyünk, és mit utasítsunk el.
az áprilisi bolondok napja jó alkalom arra, hogy elmélkedjünk a hiszékenység pszichológiájáról és arról, hogy hajlandóak vagyunk elhinni még az abszurd történeteket is.
mi a hiszékenység?
a hiszékenység az a tendencia, hogy könnyen manipulálható elhitetni, hogy valami igaz, ha nem az. hiszékenység szorosan összefügg, a hajlandóság hinni valószínűtlen állításokat nincs bizonyíték mögöttük.
az áprilisi bolondok trükkjei gyakran azért működnek, mert kihasználják a kiindulási hajlamunkat arra, hogy mások közvetlen kommunikációját megbízhatónak és megbízhatónak fogadjuk el. Amikor egy kolléga azt mondja, hogy a főnök azonnal látni akar, az első, automatikus reakció az, hogy elhiggyük őket.
amint rájövünk, hogy április 1-je van, egy kritikusabb gondolkodásmód növeli az elfogadás küszöbét, és alaposabb feldolgozást indít el. Az elutasítás akkor valószínű, hacsak nincs erős megerősítő bizonyíték.
hiszékenyek akarunk lenni?
tehát úgy tűnik, hogy a hiszékenységnek és a hiszékenységnek köze van ahhoz, ahogyan gondolkodunk, és ahhoz a bizonyítási szinthez, amelyre szükségünk van, mielőtt elfogadnánk az információkat érvényesnek.
a legtöbb személyes helyzetben az elfogadás küszöbértéke meglehetősen alacsony, mivel az emberek “pozitivitási elfogultsággal” működnek, és feltételezik, hogy a legtöbb ember őszinte és őszinte módon cselekszik.
természetesen ez nem mindig így van; mások gyakran saját céljaikra akarnak manipulálni minket. Például, gyakran inkább a csupasz arcú hízelgést részesítjük előnyben az igazsággal szemben, még akkor is, ha ismerjük a kommunikátor hátsó szándékait. Amikor az információ személyesen kifizetődő, valójában hiszékenyek akarunk lenni.
mi is ki vannak téve a jelölt “megerősítés torzítás”. Ez az, amikor hajlamosak vagyunk előnyben részesíteni a kétes információkat, amelyek alátámasztják a már meglévő hozzáállásunkat, és hajlamosabbak elutasítani azokat az érvényes információkat, amelyek megkérdőjelezik hitünket.
hasonló elfogultság áll fenn, amikor kétes információkat továbbad másoknak. Hajlamosak vagyunk átformálni a pletykákat és pletykákat oly módon, hogy támogassák a már meglévő sztereotípiáinkat és elvárásainkat. A következetlen részleteket – még akkor is, ha igazak-gyakran megváltoztatják, vagy akár el is hagyják.
A hiszékenység a közéletben
a hiszékenység és a hiszékenység fontos kérdéssé váltak, mivel a nyers, ellenőrizetlen információk özöne könnyen elérhető az interneten.
fontolja meg, hogy az amerikai elnökválasztás során a hamis hírek hogyan befolyásolták a szavazókat.
azok a történetek, amelyek félelmet keltenek, és korrupt politikusok és média narratíváját népszerűsítik, különösen hatékonyak lehetnek. Európában az orosz weboldalak számos hamis történetet “jelentettek”, amelyek célja az EU aláásása és a szélsőjobboldali pártok támogatásának megerősítése.
a hiszékenység és a hiszékenység szintén nagy kereskedelmi jelentőséggel bír a marketing és a reklám területén. Például sok márkanév reklám finoman felhívja a figyelmet a társadalmi státusz és identitás iránti igényünkre. Még, nyilvánvalóan nem szerezhetünk valós státuszt vagy identitást csak egy hirdetett termék megvásárlásával.
az Even water, egy szabadon hozzáférhető színtelen, íztelen, átlátszó folyadék ma már sikeresen reklámozott identitástermékként, egy több milliárd dolláros iparág, amely leginkább a megtévesztő reklámokra és a hiszékenységre épül. Az étrend-kiegészítők egy másik nagy iparág, amely kihasználja a hiszékenységet.
A hiszékenység magyarázata
a hiszékenység azért fordul elő, mert a Nobel-díjas pszichológus, Daniel Kahneman szerint az információ kezelésére két alapvetően különböző rendszert használtunk.
az 1.rendszer gondolkodása gyors, automatikus, intuitív, kritikátlan, és elősegíti az anekdotikus és személyes információk igaznak való elfogadását. Ez egy hasznos és adaptív feldolgozási stratégia volt ősi környezetünkben, kis, személyes csoportokban, ahol a bizalom az élethosszig tartó kapcsolatokon alapult. Ez a fajta gondolkodás azonban veszélyes lehet az anonim online világban.
a 2.rendszer gondolkodása sokkal frissebb emberi eredmény; lassú, elemző, racionális és fáradságos, és a beérkező információk alapos értékeléséhez vezet.
míg minden ember intuitív és analitikus gondolkodást egyaránt alkalmaz, a 2.rendszerű gondolkodás a tudomány módszere, és a hiszékenység legjobb elérhető ellenszere. Tehát az oktatás hajlamos csökkenteni a hiszékenységet, és azok, akik tudományos képzésben részesülnek a kritikus, szkeptikus gondolkodásban, általában kevésbé hiszékenyek és kevésbé könnyen manipulálhatók.
a bizalom különbségei szintén befolyásolhatják a hiszékenységet. Ez összefüggésben lehet a korai gyermekkori tapasztalatokkal, azzal a gondolattal, hogy a csecsemőkorban való bizalom megalapozza az egész életen át tartó elvárást, hogy a világ jó és kellemes hely legyen az élethez.
van-e különbség a hangulatunkban?
számos tényező, beleértve a hangulatot is, befolyásolja a bejövő információk feldolgozását. A pozitív hangulat megkönnyíti az 1. rendszer gondolkodását és hiszékenységét, míg a negatív hangulat gyakran óvatosabb, óvatosabb és figyelmesebb feldolgozást igényel.
számos kísérletben azt találtuk, hogy a negatív hangulatú emberek kevésbé hiszékenyek és szkeptikusabbak, és valójában jobban érzékelik a megtévesztést.
bár a megtévesztés észlelése mindig is fontos volt az emberi csoportok számára a csalók és a freeloaderek azonosításához, modern korunkban sokkal kritikusabbá vált.
a kétes információkhoz való korlátlan hozzáférés, a hiszékenység elleni küzdelem és a kritikus gondolkodás előmozdítása korunk egyik legnagyobb kihívása.
aggasztó jelei vannak annak, hogy az oktatás hiánya, a racionális gondolkodás gyenge képessége, valamint a rengeteg kétes és manipulatív információ, amelyekkel találkozunk, veszélyeztetheti lenyűgöző kulturális eredményeinket.