A Microsporidia egysejtű, kötelező intracelluláris, spóraképző mikroorganizmusok, amelyeket először az emberi betegség okaként írtak le 1959-ben. Számos gerinces és gerinctelen gazdaszervezetet képesek megfertőzni. A számos mikroszporidiális nemzetség közül hetet írtak le olyan emberi betegségekben, mint az Enterocytozoon, Encephalitozoon, Nosema, Pleistophora, Trachipleistophora, Vittaforma, Brachiola. Ezek közül az Enterocytozoon bieneusi a leggyakrabban azonosított mikrosporidián a betegeknél. Az azonosításhoz használt jellemzők közé tartozik a spórák mérete, a spórák nukleáris konfigurációja, a poláris tubulus tekercsek száma és a parazit-gazda kölcsönhatás. A Mikrosporidia kialakulásában két különböző fázis van, az úgynevezett proliferatív fázis és a sporogonikus fázis. A mikrosporidia egyetlen stádiuma a gazdaszervezeten kívül a fertőző spórák. A mikroszporidiális spóra rendkívül specializált, környezetbarát szerkezet, amely méretében és alakjában fajonként változik. Fertőzéseket okozhatnak mind immunkompetens alanyokban, mind immunhiányos betegekben, például AIDS-ben. Bár önkorlátozó fertőzéseket okozhat immunkompetens betegeknél, súlyos életet veszélyeztető fertőzéseket okozhat, különösen az AIDS-es betegeknél. Ebben az áttekintésben a Mikroszporidia alapvető biológiai, epidemiológiai jellemzőit és immunopatogenezisét, valamint a fertőzések diagnosztizálását és kezelését tárgyalták.