Assessment | Biopsychology | Comparative |Cognitive | Developmental | Language | Individual differences |Personality | Philosophy | Social |
Methods | Statistics |Clinical | Educational | Industrial |Professional items |World psychology |
Biological:Behavioural genetics · Evolutionary psychology · Neuroanatomy · Neurochemistry · Neuroendocrinology ·Neuroscience · Psychoneuroimmunology · Physiological Psychology · Psychopharmacology(Index, Outline)
| Brain: Parietal lobe | ||
|---|---|---|
| ] | ||
| {{{Caption}}} | ||
 |
||
| a bal agyfélteke oldalsó felülete oldalról nézve. (A parietális lebeny a jobb felső sarokban van.) | ||
| Latin | lobus parietalis | |
| Gray’s | subject #189 822 | |
| Part of | Cerebrum | |
| Components | ||
| Artery | Anterior cerebral Middle cerebral |
|
| Vein | Superior sagittal sinus | |
| BrainInfo/UW | hier-77 | |
| MeSH | A08.186.211.730.885.213.670 | |
a parietális lebeny egy lebeny az agyban. Az occipitális lebeny felett (felett), a frontális lebeny mögött (hátul) helyezkedik el.
a parietális lebeny integrálja a különböző módozatokból származó szenzoros információkat, különösen a térbeli érzékelés és a navigáció meghatározását. Például magában foglalja a szomatoszenzoros kérget és a vizuális rendszer hátsó áramát. Ez lehetővé teszi a parietális kéreg régióinak, hogy vizuálisan érzékelt objektumokat testkoordináta pozíciókba térképezzenek.
anatómia
a parietális lebenyt négy anatómiai határ határozza meg: a központi sulcus elválasztja a parietális lebenyt a frontális lebenytől; a parieto-occipitalis sulcus elválasztja a parietális és az occipitalis lebenyt; a laterális sulcus (sylvian fissure) a leginkább laterális határ, amely elválasztja a temporális lebenytől; és a mediális hosszanti repedés elválasztja a két féltekét.
közvetlenül a központi sulcus után, valamint a parietális lebeny legelején található a postcentral gyrus (Brodmann 3.terület), az elsődleges szomatoszenzoros kortikális terület. Ezt osztva a hátsó parietális kéreggel a postcentralis sulcus.
a hátsó parietális kéreg felosztható a felső parietális lobulára (Brodmann 5 + 7 területek) és az alsó parietális lobulára (39 + 40), amelyet az intraparietalis sulcus (IP) választ el. Az intraparietalis sulcus és a szomszédos gyri elengedhetetlen a végtag és a szem mozgásának irányításában, és a citoarchitekturális és funkcionális különbségek alapján tovább oszlik mediális (MIP), laterális (ajak), ventrális (VIP) és anterior (AIP) területekre.
funkció
a parietális lebeny fontos szerepet játszik a test különböző részeiből származó érzékszervi információk integrálásában, a számok és azok kapcsolatainak ismeretében, valamint a tárgyak manipulálásában. A parietális lebeny részei részt vesznek a vizuális térbeli feldolgozásban. Sokkal kevesebbet tudunk erről a lebenyről, mint a másik három a cerebrumban.
Az 1990-es évek különböző tanulmányai azt találták, hogy a makákók parietális kéregének különböző régiói a tér különböző részeit képviselik.
- a laterális intraparietális (LIP) a retinotopikusan kódolt tér 2 dimenziós topográfiai térképét tartalmazza, amely a térbeli helyek szalienciáját képviseli. Az oculomotor rendszer használhatja a szemmozgások célzására, ha szükséges.
- a ventrális intraparietális (VIP) terület számos érzékszervből (vizuális, szomatoszenzoros, hallási és vestibularis) kap bemenetet. A tapintható receptív mezőkkel rendelkező neuronok fejközpontú referenciakeretben képviselték a teret. A vizuális receptív mezőkkel rendelkező sejtek fejközpontú referenciakeretekkel is tüzelnek, de esetleg szemközpontú koordinátákkal is
- a mediális intraparietális (MIP) terület neuronjai kódolják az elérési cél helyét szemközpontú koordinátákban.
- az anterior intraparietalis (AIP) terület olyan neuronokat tartalmaz, amelyek reagálnak a megfogandó tárgyak alakjára, méretére és orientációjára, valamint a kezek manipulálására, mind a megtekintett, mind az emlékezett ingerekre.
patológia
a Gerstmann-szindróma a domináns (általában bal) parietális lebeny elváltozásával jár. A Balint-szindróma kétoldalú elváltozásokkal jár. A hemispatiális elhanyagolás szindróma általában a nem domináns félteke nagy figyelemhiányával jár.
További képek
fotó hozzáadása ehhez a galériához
Lásd még:
- az agy lebenyei
- érzékszervi rendellenességek
- Blakemore & Frith (2005). A Tanuló Agy. Blackwell Kiadó. ISBN 1-4051-2401-6
- 2.0 2.1 2.2 Avillac M, Deneve s, Olivier E, Pouget A, Duhamel JR. (2005) referenciakeretek a vizuális és tapintási helyek ábrázolására a parietális kéregben. Nat Neurosci. 8(7):941-9.
- Zhang T, Heuer HW, Britten KH. (2004) a parietális terület VIP neuronális válaszai a fejléc ingerekre fejközpontú koordinátákban vannak kódolva. Neuron 42(6): 993-1001. Pesaran B, Nelson MJ, Andersen RA. (2006) a dorsalis premotor neuronok kódolják a kéz, a szem és a cél relatív helyzetét a reach tervezés során. Neuron 51 (1): 125-34.
- 5.0 5.1 Murata a, Gallese V, Luppino G, Kaseda M, Sakata H. (2000) szelektivitás a tárgyak alakjára, méretére és orientációjára az AIP majom parietális területének idegsejtjeiben való megragadáshoz. J Neurofiziol 83(5): 2580. PMID 10805659
- Murata a, Gallese V, Kaseda M, Sakata H. (1996) parietális neuronok, amelyek a memória által irányított kézmanipulációval kapcsolatosak. J Neurofiziol 75 (5): 2180-6. PMID 8734616
Telencephalon (nagyagy, agykéreg, agyféltekék) – szerkesztés
elsődleges sulci/repedések: medial longitudinal, lateral, central, parietoöccipital, calcarine, cingulate
frontal lobe: precentral gyrus (primary motor cortex, 4), precentral sulcus, superior frontal gyrus (6, 8), middle frontal gyrus (46), inferior frontal gyrus (Broca’s area, 44-pars opercularis, 45-pars triangularis), prefrontal cortex (orbitofrontal cortex, 9, 10, 11, 12, 47)
parietal lobe: postcentral sulcus, postcentral gyrus (1, 2, 3, 43), superior parietal lobule (5), inferior parietal lobule (39-angular gyrus, 40), precuneus (7), intraparietal sulcus
occipital lobe: primary visual cortex (17), cuneus, lingual gyrus, 18, 19 (18 and 19 span whole lobe)
temporal lobe: transverse temporal gyrus (41-42-primary auditory cortex), superior temporal gyrus (38, 22-Wernicke’s area), middle temporal gyrus (21), inferior temporal gyrus (20), fusiform gyrus (36, 37)
limbic lobe/fornicate gyrus: cingulate cortex/cingulate gyrus, anterior cingulate (24, 32, 33), posterior cingulate (23, 31),
isthmus (26, 29, 30), parahippocampal gyrus (piriform cortex, 25, 27, 35), entorhinal cortex (28, 34)
subcortical/insular cortex: rhinencephalon, olfactory bulb, corpus callosum, lateral ventricles, septum pellucidum, ependyma, internal capsule, corona radiata, external capsule
hippocampal formation: dentate gyrus, hippocampus, subiculum
basal ganglia: striatum (caudate nucleus, putamen), lentiform nucleus (putamen, globus pallidus), claustrum, extreme capsule, amygdala, nucleus accumbens
Some categorizations are approximations, and some Brodmann areas span gyri.
This page uses Creative Commons Licensed content from Wikipedia (view authors).