a zona pellucida egy acelluláris réteg, amely körülveszi a teljesen kifejlett emlős petesejtek plazmamembránját, és amely számos fontos funkciót lát el az oogenezis, a megtermékenyítés és a preimplantációs fejlődés során. Ebben a vizsgálatban az egér petesejtjének zona pellucida fehérjéit a teljesen kifejlett petesejtekből, szájjal működtetett mikropipetákkal izolált zonae pellucida felhasználásával azonosították és jellemezték. Különböző morfológiai és biokémiai kritériumokat alkalmaztak az izolált zonae pellucidae tisztaságának értékelésére, és a legtöbb esetben azt találták, hogy gyakorlatilag mentesek más petesejtfehérjékkel való szennyeződéstől. Megállapították, hogy minden zona pellucida tartalmaz 4.8 ng fehérje, amely a zona pellucida száraz tömegének legalább 80% – át és a petesejt teljes fehérjéjének körülbelül 17% – át teszi ki. A diazotizált jódszulfanilsavval kezelt, mindössze öt izolált zonae pellucid-faj elektroforetikus analízise csak három radioaktív izotóppal jelölt fehérje jelenlétét mutatta ki: a ZP1, a ZP2 és a ZP3. Ugyanezt a három fehérjét azonosítottuk Coomassie kék festéssel, amikor nagyszámú izolált zonae pellucid-t (körülbelül 750) vetettünk alá SDS-poliakrilamid gélelektroforézisnek. Ez a három fehérje széles sávokban vándorol az SDS-poliakrilamid géleken, összhangban azzal, hogy glikoproteinek, látszólagos molekulatömegük 200 000 (ZP1), 120 000 (ZP2) és 83 000 (ZP3). Ugyanezeket a fehérjéket radioaktívan jelöltük, amikor ép petesejteket kezeltünk diazotizált jódszulfanilsavval, egy reagenssel, amely nem hatol be a petesejt plazmamembránjába, vagy amikor izolált zonae pellucidae-t kezeltünk 3H-jelölt 1-dimetilaminonaftalin-5-szulfonil-klorid. Az aminosavanalízis és az egyes fehérjék nagy felbontású kétdimenziós elektroforézise arra enged következtetni, hogy minden fehérje egyedi polipeptidláncot képvisel. A ZP1, ZP2 és ZP3 fehérjék a zona pellucida teljes fehérjéjének körülbelül 36, 47, illetve 17% – át teszik ki. A zona pellucida feloldódását okozó redukálószerek jelenlétében a ZP1 olyan fajokká alakul, amelyek látszólagos molekulatömegével vándorolnak 130 000, ami arra utal, hogy oligomerként létezik, diszulfidkötésekkel stabilizálva, redukálatlan állapotban. Ezeknek a kísérleteknek az eredményeit a zona pellucida megtermékenyítés előtti és utáni tulajdonságai szempontjából tárgyaljuk, és összehasonlítjuk a nem emlős állatfajokból származó tojások vitellin burkolatának felhasználásával kapott eredményekkel.