jelen tanulmányban a genetikai, fiziológiai és környezeti tényezők szerepét értékeltük a vemhesség hosszát, a borjú születési súlyát és a szülés idejét befolyásoló tényezők dromedáris tevékben. A reprodukciós adatokat 10 év alatt gyűjtötték össze a világ első intenzíven kezelt, nagyszabású tevefarmján. Feltételeztük, hogy a környezeti feltételek (azaz a fotoperiódus) döntő hatással vannak ezekre a reprodukciós paraméterekre. A különböző tényezők hatását lineáris vegyes modellekkel és variancia komponens analízissel teszteltük. Összesen 557 (13,1%) elsődleges és 3691 (86,9%) többszörös szülést figyeltek meg 2123 dromedárnál. A szülések kifejezett szezonális eloszlást mutattak. A vemhesség átlagos hossza (se) és az átlagos születési súly (se) 384,5 0,17 nap (n = 4093, CV = 2,88%) és 34,5 0,09 kg (n = 3909, CV = 16,8%) volt. Egy kivételével minden rögzített tényező (tenyésztési típus) befolyásolta a vemhesség hosszát és a borjú születési súlyát. A fogamzás hónapja (27,1%), a nőstény teve (11,2%) és a borjú élőhalott státusza (10,6%) volt felelős a vemhesség hosszának közel 50%-áért. Ugyanakkor a nőstény teve (30,3%), a paritás (11,3%), az év (6,9%) és a szülés hónapja (6,2%) volt a legerősebb relatív hatással a borjú születési súlyának változására. Mindkét reproduktív tulajdonság kifejezett circannual variációt mutatott. A terhesség átlagos hossza kb. 18 nap a novemberben teherbe eső dromedárokban, összehasonlítva a májusban teherbe esőkkel. Az újszülött átlagos súlya 4,4-4,9 kg volt decemberben a szeptemberi és áprilisi értékhez képest. A dromedáriák az 24 h időszakban születtek, de a legtöbb szállítás (n = 3,117, 74.1%) napkeltétől napnyugtáig történt. A szállítások csúcsa 2 és 3 óra között volt. Az év hónapja erősen befolyásolja a szállítások időzítését. Ezzel szemben a napkeltétől a szülésig eltelt idő nem különbözött a hónapok között. A szállítások csúcsa 7-9 órával napkelte után következett be, és a napkeltétől a szülésig eltelt idő mediánja 8 óra és 24 perc volt. Ezek az eredmények erősen alátámasztják az eredeti hipotézist. A szezonális változások függetlenek voltak a táplálkozási tényezőktől ,összefüggésbe hozhatók az éghajlati viszonyokkal (pl. fotoperiódussal), és a magzati fejlődés endogén, körkörös ritmusát tükrözhetik. A dromedár teve hasznos in vivo modell lehet a környezetnek a feto-anyai kommunikációra, a magzati fejlődésre és a szülés időzítésére gyakorolt hatásának tanulmányozására.